642 Második rész. Az alkalmazási módok.

Mindezen esetekból kóvetkezik: nagy megkónnyebülési érzet a gózfüróó
után, az életfolyamatok, az anyagcsere meggyorsitása, a vér elváltozása, a
kiválasztások fokozása, a vízelet elválasztás kivételével, miután bó'r és vesék
kólcsónhatásban állanak egymással és az egyik szerv mükódésének fokozása,
a másikét csökkenti.

A gó'zíüróo látszólagos elónyei daczára azonban egészségi szempontból
bizonyos korlátokat kell szabni használatát illetóleg, a testi hátrányok el-
kerülése czéljából. Soha sem szabad pl. közvetlenül egy fó'étkezés után egy
kifárasztó testi mozgás után, szivbajoknál, bizonyos gyengeségi állapotokban,
idült nehéz tüdó'bajnál stb. használni gózfürdó't. Magas láznál se használják
soha egy szakavatott egyén tanácsa nélkül.

Javalva van elsó' sorban ugynevezett meghülések kóvetkezményeinek kie-
gyenlitéséül, náthánál, kóhógésnél, hörghurut és influenzánál stb., azután a
láz elsó stádiumában, az u. n. rázó hideg szakban. A beteg ösztönszerü ér-
zésének van itt dóntó szava; mert az a ki fázik, keresi a felmelegitést. A
testfelület gyors felmelegitése, a bórvéredenyek fokozott vérbósége megsza-
baditja terhétól a belsó vérkeringést és a test hómérsék egyenletességét ismét
gyorsan helyreállitja. A láz harmadik idószakában, az ugynevezett izzadási
stádiumban is haszonnal alkalmaznak gózfürdóket. — Mindezen esetekben,
ismételten kijelentem, egy gózfürdó, egy egész- vagy egy részgó'zfürdó al-
kalmazása javalva van, különösen minòazon bajoknál a hol a test felüteté-
nek subjektive és objektive észrevehetó hideg érzése, a bórnek felmelegitését
parancsolólag kivánja. Forró vagy száraz bór, a mint ez a láz második sza-
kában, a forrósági stádiumban található, ellenjavalja a melegitó eljárást, itt
hüvös,'illetve hideg vízprocedura van helyén.

Ezen alapelvek tekintetbe vételével, a szerint, a mint az egész testet vagy
annak csak egyes részeit akarják megmelegiteni, egész-, vagy részgózfür-
dóket alkalmaznak, minden heveny megbetegedésnél (diphtheritis, tüdóaffek-
tiók, vörheny, kanyaró, váltóláz [a rázó hideg alatt]) stb., mindennemü vér-
mérgezésnél stb. a legjobb eredménynyel, csak — ne akarják az izzadást
kierószakolni, hanem csak igyekezzenek, ót arra elkésziteni. — Ez rendkivül
fontos, és ez irányban hibáznak leginkább. A lerakódott betegség okozó
csirák meglazitása és oldása csak lassacskán lép fel, csak fokozatosan vitet-
nek át a véráramba, és ha már elókészitve vannak a bórón át való kiküs-
zóbólésre, akkor fellép az izzadás is a gózfürdó alatt vagy ezen kivül is,
egészen magától. Nem szabad semmit sem kierószakolni! ez egy fóala-
pelve a természetes gyógyeljárásnak és lázas, heveny megbetegedéseknél már
csak az izzadás elóállitása czéljából a hosszantartó gózfürdók alkalmazása

Nr. 18196. Korpus Leipziger Lateinschrift 26 (10 Punkte) mit 1 Punkt durchschossen

J 56

J. Q. Scheiter & Giosecke, Schriftgießerei, Leipzig. Geschützt

ONT-SAINT-MICHEL AU PERIL DE LAMER

Il n’y a rien de comparable, en France et peut-être
dans l’univers, au Mont-Saint-Midiel. Ce que Balzac
disait de Guérande, on pourrait le dire à bien plus
juste titre de ce merveilleux ensemble architectural,
où l’art a étroitement collaboré avec la nature: « C’est
une image exacte du passé, le symbole d’une grande chose défunte,
une poésie». Plusieurs siècles ont en effet été employés à la con¬
struction de cette abbaye élevée à la place où saint Aubert, évêque
d’Avranches, consacrait jadis, en 708, une chapelle à saint Michel
archange. Abbaye sans doute, mais en même temps citadelle. Sa
situation au milieu des grèves, devant le rivage, en faisait comme
un poste avancé contre les invasions des Anglais. Les moines qu’y
établit, au Xe siècle, Richard Ier, duc de Normandie, étaient des moi¬
nes soldats. S’ils appartenaient à l’ordre des Bénédictins, la règle
spéciale qui les régissait leur donnait un double caractère d’hom¬
mes d’étude et d’hommes d’action. Ils partageaient leur temps entre
les exercices de piété et les exercices militaires. Sous leur froc blanc,
ils portaient la cotte de mailles, se coiffaient d’une calotte de fer,
et dormaient l’épée dégainée à leur côté. Chaque nuit, un office
était célébré à l’heure où l’on relevait les moines de garde. Ainsi
s’expliquent les puissantes fortifications dont l’abbaye est flanquée.
Le Châtelet, entre autres, par où l’on pénètre dans l’abbaye, est le
plus magnifique spécimen de l’architecture militaire du moyen âge.
Rien n’en égale la fierté. Et le miracle, c’est de trouver à l’intérieur
de ces murs farouches, de ce rude corset de bataille si rigidement
lacé et fait d’un granit si dur qu’il n’a pas encore une entaille, la
plus exquise, la plus délicate en même temps que la plus luxuriante
floraison de chapiteaux, de colonnes, de fleurons, de pinacles, de
rinceaux, qui ait jamais été. Comment décrire ce cloître incom¬
parable, dont chaque pilier est ciselé comme un bijou, cet «escalier
de dentelle» si bien nommé, qui franchit l’espace sur un arc-boutant
et ressemble à une mystérieuse passerelle érienne? L’admiration
des siècles a plus particulièrement réversé le nom de «merveille«
à la partie nord de l’abbaye où se trouvent le réfectoire des moines,
immense vaisseau percé de hautes arcades, avec sa pittoresque
chaire du recteur, creusée dans l’épaisseur du mur, le dortior, le

Nr. 18197. Cicero Leipziger Lateinschrift 26 (12 Punkte)

Initial aus Serie 596a

J 57

Geschützt - J. G. Scheiter & Giesecke, Schriftgießerei, Leipzig