Az egyiptomi hieratikus irás
és a föniciai irás

Ékírás: Assur-ban-apli, asszir király templomépítésl felirata (i.e. VII. század közepe)

a

44

A

4 9

< 7

m

1 3

r

t

&

Г *f

<23

O W

ÜL

1 7

y-y

¿v

6 ó

7 7

1У

/ /
f 4

—LjJ

7 7

r r

XX

9 P

*—»

^ 1

V w

<-4

se y.

16

A Rashid-i (Rosettai) ко, 1799-ben Rashid melletl, a Nllus torkolatánál bukkant elö Napóleon afrikai
hadjárata során. Fekete bazaltlap, hieroglifàkkal, demotikus és görög irással. A kétnyelvü táblát
V. Ptolemaiosz Epiphanész tiszteietére készitették i. e. 197- 96-ban. Mérete: 122 x 90 cm

(British Museum). Görög nyelvü szôvegének köszönhetöen Jean-François Champollion francia nyelv-
tudós, orientalista, a görög és az egyiptomi szôvegek egybevetésével fejtette meg a hieroglif irást.
Ezt követöen megalkotta az ôegyiptomi nyelv elsô nyelvtanát és szótárát

Ez a primitiv írásforma nem tette lehetôvé, hogy a látható tárgyak, jelenségek mellett
bonyolultabb fogalmakat is rögzithessenek. Ezt késôbb összetett jelekkel oldották meg.
(Pl. a »könnyezni« fogalmat a »szem« és a »viz« képjeleinek ôsszeillesztésével rôgzitették.)

Ez az írásmód kényelmetlen és nehézkes volt. A nyelv fejlôdése, szôkincsének gaz-
dagodása az írásrendszer megváltoztatását követelte. Az òsi képírás (piktográfia) alapját
alkotó ábrázolási elv helyébe fokozatosan az az elv lépett, hogy az írásjelekkel a szavak
hangképét (a fonémákat) jelezzék. Már a sumér írásban nagy számban jelennek meg szó-
tagjelek, sót magánhangzók jelzésére betüjelek is. Ezek mellett fellelhetók a fogalom-
jelek (ideogrammák) is.