XVI. A BETÜTÍPUSOK RENDSZEREZÉSE

Az európai és amerikai betüôntôdék közel kétezer latin betütípust tartanak ma nyilván.
Mivel a betüôntôdék minden betütípusból átlagosan tíz betüfokozatot ôntenek, a világ
latin betüt alkalmazó nyomdászai több mint 20 000 betüfajta között választhatnak.

A betümüvészet e nagy termékenysége mellett szinte lehetetlen a tájékozódás, az új
és új típusok nevének és tervezöiknek nyilvántartása. A nyomtatott betütípusoknak
a legutóbbi idökig sem technikai, sem esztétikai vonatkozásban nem volt egységes és
nemzetkôzileg elismert rendszerezésük. A mùltban a betütipusokat a gyakorlat alapjàn
»kenyér«, »könyv«, »akcidens«, »cim« stb. betüként kategorizálták. Ez a csoportosítás

ma már nem felel meg a kóvetelményeknek.

Feladattá vált tehát, hogy a betütípusokra vonatkozó ismereteinket összefoglaljuk és
megkíséreljük a nyomtatott betü új rendszerezésének felállítását. A szakemberek olyan
osztályozásra gondoltak, amely az egyes típusokat szerkezetük, konstrukdójuk alapján
határozná meg. Az egyes betümüvészeti, technikai meghatározások a különbözö or-
szágokban annyira változóak, hogy nagyon nehéz volt azokat egységesíteni. Ami például
nálunk »groteszk« gyüjtônév alatt ismeretes, azt a franciák sansserifnek (talp nélküli
antikvának), az amerikaiak pedig gothicnak nevezik; a klasszicista antikvát Angliában
modem face néven, a reneszánsz antikvákat pedig az angolszász országokban mint old
stylet ismerik.

Kiváló európai szakemberek érdeme, hogy megoldották a nyomtatott betütípusok
rendszerbe foglalását. Javaslataik szempontjai világosak, egyszerüek voltak. Vélemé-
nyük szerint a tórténelmi kategóriákat összefogottan keil alkalmazni, és a betük
duktusának tórvényszerüségeit is figyelembe kell venni.

Természetesen a betütípusok rendszerezése, bárhogyan szerkesszék is meg azt, mindig
fogyatékos marad, mert a betü eleven, állandóan fejlödö, alakuló kategória, ezért min¬
den osztályozás egyezmény-megállapodás jellegü, amelyet a szakemberek kötnek,

hogy érintkezni tudjanak egymással.

Az új osztályozási rendszer - (amelyet az Association Typographique internationale-
lal egyetértésben a NAGRA-Fachnormenausschuss Graphisches Gewerbe - Berlin -
gondozott) - a besorolást a betük elkészítésének ideje, grafikus jellegzetességei, a
betüíró-szerszám típusa és alkalmazása, az alap- és összekötö vonalak közötti ellentét és a

betütalpak és alakjuk alapján rögziti.

A nemzetközi szabvány kiküszôbôlte a félrevezetô és nem értelemszerü megjelóléseket
és emellett egyszerü és világos irányelveket ad. A nemzetközi ôsszetételü bizottság
(amely 1956 ota foglalkozott a problémával) arra törekedett, hogy a nemzetközi köve-
telményeket messzemenôen figyelembe vegye.

153