Htttt >»» HW

+У*У*> COO 4*4+4*

^еееееее^

+H2¿S^)(^?S^4+

&94+ОК*5)4ЮН4-»

4ЮІ<32^?дЮІ4>

»+ЮВЗѲЮ4+»

***************

&ISefâ©fSôfâ0fâ

ѵмжтгтжглгя.

%

ЖВШІ

з*™1 "

=ш=ш=

шш

(±т±тБ

ЗДЗДОіВдЖбЭДВЮМа’'

4lffc4Íffc4Íffc4£ffc4lffc

о*••••••••••••••••••••*•а••а••а•••••••••

ЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ

гуь еф íyt) eyt

С^€¥ЭС¥Э€¥Э€¥Э

OO0«0«9O#e(H)O{H)Oeì5tl#

e*äfe»öö©öö6ö

«ÄJ <*&> *A¿cA¿ oA¿ cA¿ o£¿ оАэ

ñññ&ñ&ñ&ññññ&ññ

UV Ui? • •¡••••г •••••• •

еф> (?ф> <ф (?ÿt> <*ÿ*>

<*Aí <íA¿ üâî <Л»> üA¿ <іАз oJb cJb cJb <&>

Kozma Lajos épitész-grafikus
allai a gyomai Kner Nyomda
részére tervezett sordiszek,
amelyeknek javàt Kozma a
magyar népi barokk
diszitômüvészet elemeinek
nyomân alkotta

00000000000000000000

00000000000000000000

140

XIV. A KÉZÍRÁS ESZTÉTIKÁJA

Hogy az emberek miképpen itélik meg esztétikailag a nyomtatott betüt, s hogyan érté-
kelik a rajzolt, nyomtatott és írott betü formáit, az nem utolsósorban az általános írás-
kultúrától függ.

A népek betükultúrájának legkarakterisztikusabb része az írott betü, amely kölcsön-
hatásban áll a nyomtatott betü kultúrájával, de mégis onálló és sajátos kategória.

Az iskolai írásoktatás mai rendszere visszavezethetö Edward Johnstoriig (1872 —
1930). Ö volt az, aki állást foglalt a vágott hegyü toll iskolai használata mellett, és ezt
azzai indokolta, hogy az olyan írószerszám, amely »ellenörzi« a kézírást, arányt és jel-
legzetességet kölcsönöz a betüformáknak. Az 6 nyomân az elsò osztàlyosok a nyom¬
tatott nagybetükkel kezdték a betüvetést. (E módszere egész Európàban elterjedt.)
Megalkotta a nagybetükböl az átmenetet az »írásos« kisbetük felé, olyan írásgyakorla-
tokat dolgozott ki, amelyek megadták a lehetoséget az egyéni irás kifejlôdésének. Javas-
latának eredménye az volt, hogy kitünt: a nyomtatott nagybetük alapformái igen al-
kalmasak kezdók számára az olvasás és irás tanításánál. A gyakorlati kísérletek nyo-
mán a »nyomtatott« irás oktatása gyorsan népszerü lett. Johnston alapírása ténylegesen
meg is felel a hatéves gyermekek számára. Ugyanis 6 abból induit ki, hogy a megszakítás
nélküli folyamatos írásra (ahol egy-egy betüt, szót a toll felemelése nélkül kell írni)
csak a nagyobb íráskészségkialakulásával, a tíz-tizenkét évesek képesek. Ezért helytelen
az a fajta írásoktatás, amely már az alsó iskolásoktól is a folyamatos írást követeli meg.

Johnston másik alapelve, hogy a fejlettebb íráskészséggel rendelkezö gyermekek szá¬
mára biztosítani kell az egyéni kézírás formáinak kifejlodését.

Az ember egyéniségének teljes kifejlodése megnyilvánul egyéni kézírásában is. Nem
véletlen, hogy a nagy személyiségek kézjegyeit a torténelemírás és a kultúrtorténet
dokumentumaiként kezelik. Ezeket — akárcsak az arcmásokat — a személyiségek meg-
ismerésének egyik jelentós eszkozének tekintik.

Az írott betü fejlódésének alábbi rövid osszefoglalása azt mutatja, hogy az írásbeliség
terjedésével miképpen formálódott át a kézírás a kapitálistól a mai folyóírásig.

141