лллллл

Едуiptorni hieroglifa(i. e. 3000)

Ц- e>-

t>y-é4 È E;VM> ITI
Tf TTf Yïï$ ТТТДГ-Щ

Babilóniai ékirás (i.e. 3000— 2700)

*ж*хж=хтггхеех

о д 2 n АЛ X ж

Ус Ѵ\л/8ЯЛ L JL+^Х

хжмтшсПФЖт+мц^г

Cipriisi irás (i. e. VI—III A.)

Az irás széles körü elterjedését a népek között a kereskedelem kifejlôdése és a termelô
tevékenységek elkülônülése tette szükségessé. A babilóniai —asszír kultúra népeinél
szokássá vált, hogy a kereskedók és iparosok, akik adásvételi és szállítási szerzódése-
ket kötöttek, azokat írásban rogzítsék. A korábban használt íráshordozókat és írásszer-
számot, a fát, a követ és a vésót elhagyták és a formálható, nedvesíthetó agyagot hasz-
nálták íráshordozóul. Agyaglemezeket formáztak, ebbe háromélü íróeszkózzel nyom-
kodták az eleinte képszeríí írásjeleket. E képjelek lassan elhagyták piktografikus jellegü-
ket és az íróeszkoz formája nyomán egészen egyszerüekké váltak.

A sumér irás kezdetben egyszeríí képírás volt. A képjelek a szavak szemléltetó ábrá-
zolására szolgáltak. A »madár« fogalmának jelzésére például a madárnak egyszerüsített
képét rajzolták le, ugyanúgy, mint az egyiptomiak.

12

um fi <=>

WA Гь n (n) t O]

Heliila hieroglifák (i. e. 3000)

TM® Ж ЖІ-Тіг+іЩі

Krétai linearis A-irás (i. e. 1600)

:lh)4- ///çw/S«: Ч-ИЪ

.'///Çv-v’w/lu

• * J / г*

Demotikus nieroéi iràs(i. e. 560) • * ^ *

y

’ b g d h V г

Imns r P s qrs t

A foniciai irás késôbbi formája (i. e. 1000)

13