A tapasztalt olvasóra jellemzô olvasást »futó« olvasásnak nevezzük. (A szem gyorsan
tovafut a sor mentén.) Eközben az olvasó szeme nem egyenletesen, simán mozog a soron
végig, hanem ugrásszerüen. Azokat a helyeket, amelyeken a szem megpihen, a rögzites
»szüneteinek« nevezzük. Az egyik rögzitett pontról a másikra való átmenet pillanatában
nem folyik olvasás. A rogzítés során a szem felfogja a betüket, szótagokat vagy egész
szavakat. Minél gyorsabban folyik az olvasás, annál rövidebb a rögzitö szünetek idó-
tartama, s annál kevésbé pontos a szöveg képe iránti érzékenység. A hiányzó részeket
nagymértékben saját tudatunk egészíti ki. A tudatunkban pedig az írott irás karakte-
risztikus képe él. Ez is bizonyítja azt — amit már elmondottunk —, hogy az irás jelleg-
zetességének emlékét idézó típusokat tartjuk olvashatóknak meg szépnek is, feltéve,
hogy ezek a típusok magukon viselik a jó olvashatóságnak és a formai szépségnek már
vázolt összetevöit.
Ami a betíík nagyságát illeti, számos kísérlet során megállapították, hogy a 9 pontos
(borgisz) és a 10 pontos (garmond) betüfokozatok azok, amelyek a könyvek átlagos
formátumával és a leggyakoribb (19-22 cicero) szedésszélességekkel, laptükrökkel
összehangolva — a legolvashatóbbak.
M. A. Tinker és D. G. Paterson amerikai egyetemi tanárok 210 fôiskolai hallgatóval
végzett kísérleteik során megállapították, hogy a Bodoni-típusok olvasási gyorsasága
1,4%-kal, a Casloné 1,7%-kal, a keskeny Kábelé 2,6%-kal, az írógépbetüké pedig 5,13%-
kal alacsonyabb a Garamondénál.
Több mint félezer esztendeje, hogy az ember a konyvnyomtatás szolgálatába állította
a betüt, ezt a néhány egyenes és görbe vonalkából konstruált absztrakt ábrát. Néhány
évszázad alatt a nyomtatás több ezer betütípust hozott létre. Ennek a rendkívüli válto-
zatosságnak alapvetó oka az is, hogy a betünek is, mint minden emberi alkotásnak,
vannak olyan karakterisztikumai, amelyek a szemlélóben, az olvasókban egyéni, érzelmi
momentumokat válthatnak ki. A betütípusoknak ilyen értelemben egyéniségük van,
képesek méltóságteljes, kecses, megnyugtató, izgató vagy figyelemkeltó hatást kiváltani.
Ugyanaz a típus más és más érzelmi hatást kelthet attól függôen, hogy a könyvtervezö,
a tipográfus, a grafikus hogyan rendezi el a szövegsorokat, a szedéstükrôt a papír síkján.
Túl az egyes betük formai kialakításán, számos formai hagyomány szabályozza az
esztétikailag kiegyensúlyozott rajzolt és nyomtatott szôvegképet. Hadd idézzünk ezekból
itt néhányat.
A szókoznek igazodnia kell a betü nagyságához, jellegéhez és a sorok közötti térkôzhôz.
Keskenyrajzú betüknél kisebb szókozt alkalmaznak. Ha a sorok között nagy a térkoz^
akkor a szoközöket is kissé tágabbra veszik.
Azoknál a betüknél, amelyek nem »négyszôg felületüek«, ha szókezdetnél, szóvégek-
nél állanak, kevesebbet osztanak be szókoznek, pl.: bizonyos nagybetüknél, mint az
A, T, V, Y, rôviditéseknél a pont után (KISS Á. KÁROLY), a sorszám és azt kovetó
szó kôzé (1. rész), a hiányjel után (mondván’hallgatott). Kérdójel és felkiáltójel után
valamivel többet osztanak be. Kettóspont, pontosvesszó, idézójel és azt megelózó (ill.
kovetó) betük kôzé minimális beosztást kell alkalmazni. Doit betüs (kurzív) szôvegeknél
a zárójel is kurzív. A szöveget bezáró pont után a szokásos szókozt alkalmazzák. Az egy-
séges szókozt nem tágítják vagy szükítik többel, mint legfeijebb a felével. Szélesrajzú
betünél nagyobb szoközöket alkalmaznak. A kisbetük között sines tulajdonképpen
egyenértékü szókoz: két kerekrajzú betü (... о с . ..) kôzé kevesebbet osztanak be;
mint két felsó nyúlványú kôzé (.. . d 1.. .). A betüíró akkor dolgozik helyesen, ha
munkamódszerével lehetôleg egyenletes szôvegképet tud elérni. Nagybetükkel alkotott
szavakat és szócsoportokat kiegyengetnek. Ritkított, egyengetett nagy betüs szôvegnél
a pontnál is beosztást kell alkalmazni.
TUWIM
(egyengetés nélkül)
TUWIM
( egyengetve)
T1 rvlcbzf A1 •
JL WlOA/LUj .
fn m o rl
j. cnauiau
Olvasásnál a szem elöször a sor
felsó részét érzékeli, mert ez
jobban megkülönböztethetö
karakterrel bír. Egy vízszintes
szétvágott sor felsó részét
még akkor is sikerül
elolvasnunk, ha annak alsó
része hiányzik. Ez az alsó rész
viszont csak nagyon nehezen
betüzhetó ki
118
A mértani formák sokszor látszólag elveszitik eredeti alakjukat, s a szemlélót optikai csalódás téveszti
meg. A betümüvészetnek — mint minden formaalkotó tevékenységnek — figyelembe kell ezt vennie,
ha a különbözö geometriai formációkat hordozó betüjeleket egységes hatású betüsorrá kivánja alakitani:
1. Sugárvonalak kózé illesztett szabályos négyszóg
2. Két párhuzamos látszólag górbévé alakul
3. A vizszintesekkel és függólegesekkel osztott párhuzamos diagonálisok úgy hatnak, mintha nem
lennének párhuzamosak
4. A kórivekkel határolt, alul szélesedó oszlopok egyik esetben konkáv, másik esetben konvex formât
mutatnak
Ezért például a kóríves formákat hordozó betük (O, C, G, S) és a hegyesszógü ósszetevókkel konstruált
formák (A, V, W) az egységes optikai hatás elérése céljából magasabbak kell hogy legyenek, mint
a vízszintes szerifekkel (betütalpakkal és fejekkel) rendelkezó betüegyedek
ПО©
Esztétikailag is kifogásolhatók
a betü karakteréhez nem
illeszkedó és erószakoltan
elhelyezett ékezetek
ANATOLE FRANCE
Anatole France
A fel- és lefutó vonalak hiánya
és az összes betüegyedek
egyenlô magasságának
kôvetkeztében a nagybetük
olvasási gyorsasága
a kisbetükból álló sorokkal
szemben àtlagosan 20%-ka!
csökken
A betüknek nines elszigetelt
»értékük«. Csak egy szó
szerkezetébe illeszkedve
bontakozhat ki eszmei
és esztétikai hatâsuk.
Egy pillantàs — amennyi
a normális olvasáshoz
szükséges — e màrkanévre,
s megállapíthatjuk :
Maximilian Vox müve
pszichológiai biztonsággal
hagyta el és helyettesítette más
elemekkel a szó egyes hangjeleit
J
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt —
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsiik egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
Az elsó nyomdatipus, amelynél a magyar nyelv
sajátosságának megfelelóen oldották meg az
ékezetek elhelyezését — a Tótfalusi-antikva
(Elsó Magyar Betüöntöde)
ASZLÓ
SZÓLÍTLAK,
HATTYÚ
Ördög koholta, o nyüstölte
folénk ezt az éjt, hol az ármány
bullái fekete zsinóron
függnek, megannyi merges lepény
119