1 sinnliche mensch zur form unò zum
denken geleitet/òurch òie Schönheit
wirò òer geistige mensch zur materie
zurückgeführt und seiner sinnenweit
2 Шап wufjte, dai; der flbend dem freien Scherz beltlmmt,
Wo man fidi was erdrefftet und felbft nichts abelnimmt.
Ulan hörte nicht beltdndlg Im oberlten Diskant
Die Phrale: „Schöne Illaske, du ЫИ mir wohlbekanntl"
Und wagte der und jener auch mal ein keckes Wort,
So wies man nicht enlrDIIet Ihn auf der Stelle fort.
Р|ГГ|
3. MÖ53K3ML0b0Nd0n VÖLK0R fiM 2.JÜL3
200hR d3R3GD0RTDM OP0RNhflU5
WPfl53ifìU5 b0ROhMT0H [J3RDG0NI W0RK0
POlND53i0R M0D5T0R PR0D50 1-5MK.
4. So cuerden jene mädchen die mix Kränzen
In haar und händen aus den ulmen xraten
Mir sinnbeschuierend und verderblich sein.
Ich sah vom sxillen haus am hainesrand
Die grünen und die farbenvollen felder
Zur sanften halde sxeigen und den uieissdorn
Der blüien Überfluss herniedersireun:
Bis sie des ujeges huschend mich geuiahrxen-
Uerhüllxe dinge raunxen und dann hasxig
Und lachend mir enxflohn xrotz meiner stimme
Croxz meiner pfeife weichem bixxe-xone.
5- íur dEN NOIfN mfNffN ÍKSISTIÍT NUf
das qlaii]qfvih|T TsviffN іѵатуг unt
qaisr TsujEdfm тэаітриікт d.Er
ifrqa\fNhaiT vaaiv ab variaisjo-
NfN dis alïfN >noi<” ab?r ss vor
NihjT >das< noie ' virdüfifN NiftjT
iirqfSfN' das vir on aiNir vENdE dEr
киітуг fïfhEN' am ENdE abs oLten-
6. neue und geistreich gebaute Gestalt, die
Paul Renner dem kleinen g gibt, in das
Schriftbild einen prickelnden, fast hand¬
schriftlichen Reiz bringt und die Wirkung
individuell macht. Ich schätze, daß die
Schriftein wertvollesZeitgutwerden wird
7. HiER hANdtlr ES Sich Nicht MEhR um EiNE Udiqlich dfkoRATIVE
UMWANdluNq AbqEqRifÍENER ThEMEN, SONdERN qANZ ІМ CEqENTEil
um diE SchöpfuNq eínes neuen ThEMAS, dEM diE FÄhiqlcEir ìnne-
WOhNT, VON koMMENdEN ModEN UNd StíIeN AbqEWANÜElr zu
WERdEN UNd NEUEN kÜNStlERISChEN BEMÜhuNqEN äIs AuSqANqS-
puNkr zu diENEN. EiNdRiNqcNdxs StudiuM üer qESchichtlichEN
ENtwickluNq dER SchRifrfoRMEN bRAchlE UNS die CEWiSshEir,
dAss diESE ENtwickluNq qRUNdsÄrzlich siNNqEMÄss foRrqEÍühRT
1. R. Hausmann terve egy »új«
groteszk tipushoz.
Jellegzetessége, Иоду a betük
alapformái a fekvô ellipszist
követik, a felsô és also
nyúlványok igen rövidek.
Hausmann verzáliák nélkül
akarta megformálni korának
tipográfiáját
2. Otto Eckmann betûje bizo-
nyos mértékben emlékeztet
a fraktùrra, betüi azonban
sokkal inkàbb egyeznek az
antikvàval, s nem tekinthetâk
keverékterméknek. A betü képe
vilàgos és könnyen olvasható
3. Kurt Schwitter
»Szisztematikus betün-jénél,
a mássalhangzók keskenyek
és szögletesek, a magánhangzók
pedig a könnyebb
megkülônbôztethetôsègèrt
kôvérebbek és gömbölyübbek
4. Stefan George német költö
müveinek gyüjteményes
kiadásához tervezték ezt
a tipust (Stefan-George-Schrift)
1930-ban. A költö intenciói
szerint létrehozott nyomdabetü
az ö sajátos kôltészetének
hangulatát kivánta tipográfiai
eszközökkel kifejezni
5. Jan Tschichold betüalkotási
kísérlete Portsmann fonetikus
ábécéje alapján. Ez a betü
egységes betüjegyekkel
rendelkezett (nines külön nagy-
és kisbetûje)
6. Paul Renner )>Futurái-jához
külön geometrikus rajzú
a, n, m, g, r betüket tervezett,
késôbb azonban a keresett
formákat elhagyták
7. A. M. Cassandre francia
grafikus és betümüvész tervei
alapján metszették és ôntôtték
a »Peignoir tipust.
Cassandre célja az volt, hogy
olyan új, könnyen tanulható
és olvasható ábécét tervezzen,
amelynél a kis- és nagybetük
rajzi felépítése közelitöen
egységes
8. Cassandre »Bifur«
tipusának jellegzetessége
(alkotója szerint)
a szókép-alkotás tág lehetósége;
kísérlete fiaskóval végzodott,
mert még reklámbetüként is
túlzásnak bizonyult
9. A korszerü betümüvészet
számára beláthatatlan
lehetâséget rejt a fényszedés
technikájának sokrétüsége;
e lehetáségeket jobbára
a képes folyóiratok címsoraival
és reklámnyomtatványoknál,
plakátoknál lehet hasznositani
114
AvBGDEFGaatocdef
BACKSLANT DOM TRANS-GROTESK 3
AkBCDEFaabcdefa
BACKSLANT DOM TRANS-GROTESK 4W
fVBCDEF aabcdef
BACKSLANT DOM TRANS-GROTESK 6
ABCDEFaabcdef
BACKSLANT DOM TRANS-GROTESK 7
ABCaabcdefg
BACKSLANT OOM GROTESK 3
ABGaabcdef
BACKSLANT DOM GROTESK 4
ABGaabcdef
BACKSLANT DOM GROTESK 6
ABC aabcde
BACKSLANT DOM GROTESK 7
ABCaabc
BACKSLANT DOM GROTESK EXP 3
ABOaabc
BACKSLANT DOM GROTESK EXP 4
ABOaabc
BACKSLANT DOM GROTESK EXP 6
ABC aab
BACKSLANT DOM GROTESK EXP 7
III lllllllll
Г1ТГ1 _ _ 1 lililí
III—llllllllll
Garamond
lllllllll 111 111
1
Til lllllll
m irri mimi
i
Bodoni
P Ц , I
III 1 1 1 1 1 1
1 ITI 111 1111
Diethelm
А /А reneszánsz antikva optikai képe csökkent kozépmagasságú, a függöleges és vízszintes elemek
egyenlöen kihangsúlyozottak ; a felsö nyúlványok hosszabbak, mint az alsók. Jellegzetes példája:
a Garamond-antikva: a vonalak ritmusa kiegyenlitett, ez az egyik legrégibb és legelterjedtebb antikva;
betüinek formái visszavezethetök а ХУ. század végére, a magasnyomás kôvetelményeinek technikai
szempontból is megfelel
В / A klasszicista antikva optikai képe csökkent kozépmagasságú, a felsô nyúlványok hosszabbak,
mint az alsók, az eros alap- és finom segédvonalak feloldják az egyenletes »sorszalag« kialakitását.
Jellegzetes példája a Bodoni (klasszicista) antikva, amely a hajszàlfinom segédvonalak miatt sok-
szorosítás szempontjából kényes tipus. Az erös alapvonalak a függöleges elemeket hangsúlyozzák, ami
ellentmond az olvasás vízszintes irányának, ennek ellenére a Bodoni-antikva változatai ma is köz-
kedveltek
С/ Egy mai ( Diethelm)-antikva optikai képe : a betü kôzépmagassâga nagyobb, mint a tôrténelmi
jellegü betütlpusoké, a nagyobb méretü kôzèpmagassâg a betüsor vízszintes hatását hangsúlyozza;
a felsö és alsó betünyúlványok egyenlö hosszúságúak
9. ABCDEFGaabcdefggh
DOM GROTESK EXPANDED Э
ABCDEFGaabcdefggh
OOM GROTESK EXPANDED 4
ABCDEFGaabcdefggh
OOM GROTESK EXPANDED 6
ABCDEFGaabcdefggh
OOM GROTESK EXPANDED 7
ABCDEFGaabcdefggh
DOM GROTESK EXPANDED 9
ABCDEFGaabcdefgg
DOM GROTESK EXPANDED IO
ABCDEFGaabcdef^9MST
^ гип.мпгг. ЛПІ mur 1 n
OOM GROTESK EXPANDED OBLIQUE Ю
a
‘A
a
a
a
115