ірГа TMfïa tota montana 7 frigtda'inter vedualea 7 fräcones pdituta a Ш
no Rumine in fcpremtrionem ропссіа/^^игіпдк pìoumcie fe piungens. Idi
aurati monodcrium adco noftro cuofvt aiunt)pzouenribueeri opulénflimu?
vt multi p:mripee gcrmanotum ad illud afpirire videantur. Jn ilio itaq? tv
nobio bcc lancia virgo Semigunda quoaduitit illibato согрou titncQ angv
lue vti fcinper vifa eft.Semperiç Іеиіок 7 agredióte cibo cótenta ac cairn oc
fotmi'7 drans ореттеппГф abicctilfimie vfam fuilfe confiât. Quantum infc
futt femper bumtlima inter bumilea fe le eribuif: 7 fe totam IdeffefTe'ad publi
ca lue тэте fancte religiome 7 alrride commoda-conuerrit. eernum vite bu
ius naufragio Гцрегакѵѵі flatutú ed omnibus bominibu8.quum in omnibus
vite fuc partibue inregerime fanctiffimeqj vinflete vita ida oifceflir. Copuli
aurcnvquum eius in monadeno oozmirionem accepilfent velut fi nibil i eam
vnq? p:o oigmtjte contuliffent oum viueret :fed omnem ei gratiam peberenr:
publicum honorem funeri oecrcuenmt.JIlud igitur cum ingenti pompa 7 re^
ligionc apud ccdcfiam Bambcrgenfem in franconia mietali oelarumad latusf
benrid viri fui cbridiamflimi fepelicrc.Jpfaqmppe "Bambcrgcfie ciuttas' vbi
fup’.aapud Ccrrnanoe clariflìma.adamnem regnidum fita ed. £uius catber
dralcm ccclcfiam'dua marttua bennata imperato? fundaucrat plura, obtmet
loca:qucm iddrco tefarem accole rejigiofe colunr 7 vt fanctum babent. abi|t
itaeç bee regina terna OTarrif olead celi fulgore? vbi cum angdis eius muri-
apatum tcnetanatris nodre que furfum é bicrufalcnv quam pdmodum mnev
centiue aueriominie quartue pontifcr(p:oprer crcbta eius miracula i fanerai
rum catbalogo aggregami. £uiua fedu? ipfo Oefuncrionis fpfiue ole vi]delie?,
quinto nonae marfi|>eelebte apud germanos babetur.
diolanenfis'ec vetuda ncv
bilifìtmacp 'Criuldana’fa'
milia pìbgéitaboc 'nodro
fenili cuo.quarmm 7 occimum crans
agcnsanntmvrduti altera 'boztenfia
otarde romana crmfia cndcns indole
amore lirterarunv7 dudiotu? oulccdi
ne coalefcens'7 fandi iam degantia.ac
incredibili qda otif fuauitare adeo illi
populofilTime duitati cnitcfccre idpit/
vt potius ptodigurm q? feminacndi'
metur.a materna quippeauia'Dami-
Be baffi#
piacftiff#
MCOffcrf
barbile.
ВсВлт/
bcrjcfc a
unite vbi
fu.
,Г<ЬіаѴ.
Mi
fella mulierum optima fie ed appellata. Euiusqwdcm facuiidilTïmum mge^
nium 7 accumcn.7 ad dudia ardo? atq? amo? ab ipfis сйоЪіІіщѵг ita loquar?
etritittvt etiam aliam quondam futuram gencrolìtatis fapicmiam fuis genero
fie parentibus polliceatur loanne? nóq? equedris Dignitatis ac fenatotii mu
neris nec non 7 bonarum littcrarum infignitiimbabcr patrcnvmatre? i'O gn
gelam eque nobilidimam'et ptepotenti CDartinengotu? baciano familia pio*
pagatam 7 ipfa? lirreraru? non etperte?.Qui parentes a mufio piimü cnurnti
? ili
Lorenzo Rossi ferrarai miihelyének rotunda tipussal szedett könyvlapja (1492) ; a kezdâbetü és
a fametszetes rajz már a reneszánsz jegyeit viseli, a betü még az elobbi stíluskorszak alkotàsa
58
A basztard-írások változatai:
1. A rotunda (kerek-gót). A név (az olasz rotundo = kerek, lekerekített) e betüfor-
mának a gót minuszkuláktól eltérô sajátosságát jelzi. A rotunda Itáliában a XIII. század
végén, a gótika keletkezése idején jött létre. Bár a rotunda széles és kerekded formájú,
mégis közel áll a textúrához. A betük felsö kinyúlása rövid, a sortávolság csekély. A
rombusz alakú betülábak és fejek itt elmaradtak. Már a konyvnyomtatás elsó évtize-
deiben — 1520 körül - megalkották a rotunda majuszkuláit, amelyeket a XVI. század
végéig alkalmaztak.
2. A gótikus antikva elnevezése újabb idökböl származik. A gót minuszkulákból
való eredete világosan felismerhetó. Eróteljes tollírás, Itáliában keletkezett a XIV. és
XV. században. Sajátossága a széles tollvonás, a kerekítések, a felsó kinyúlások és a
levegös sortávolság. Hasonló jellegüek a korai konyvnyomtatás basztard típusai is.
3. A szorosabb értelemben vett basztard irás (az olasz bastardo = kores) ennek a
betücsoportnak a legjellegzetesebb típusa. A basztard közel áll a humanista minusz-
kulához, betütörzsei szélesek, egyes jelek félkorívesek, felsö kinyúlásúak, a sortávolság
tág. Jellegzetessége a betük felsö kinyúlásainak és a g betünek tollvonásos cikornyái,
amelyek világosan mutatják a kurzívák hatását.
4. A schwabachi is a humanista minuszkulákat és a gót textúrát osszekapcsoló típus.
Beiöle formálódott ki az utolsó európai fraktúra betücsoport. (Az elnevezése, forrása
tisztázatlan. Az írástípus és a városnév közötti kapcsolatot nem sikerült bizonyítani.)
Rajzi felépítése közel áll a basztardához, tulajdonképpen ennek a betücsoportnak leg-
ifjabb formája. Míg az eddig említett »közvetitö« írások a konyvnyomtatást, a betü-
ôntést megelözö idöben keletkeztek, addig a schwabachi csak 1460 után (valószínüleg
1472 körül) Augsburgban jelentkezett. Ez az elsö betü, amelyhez azonnal saját, a minusz-
kulákkal teljesen összehangolt majuszkulákat használtak. (Az összes elobbi betühöz
korábbi eredetü nagybetüket társítottak.)
Erdösi Sylvester János
»Uy testamentum magyar
nyelvenv cimû mûvének kezdô
lapja. Abádi Benedek
nyomtatta 1541-ben
©jmfilmgeOtë
u h
qS be roenum 3*^
фоЬа / coi eàrofbarc
іаг оаГа.
fiïfiw fine! u* Pûla neur/jsfi
fl^fularof nal feiebelme eala/jsi^an rçen b^bag ember balaie;
йХоП úgtft^if еаіа/ H'«H.3tfu(i meg Іаф«‘"а h wina/ {« "en»
Ійфаііа valanxftrcgnipfâ!/feog miutl embtrforbtli affopatf«
bon f ir^i il r mber cala- 5|s «lo I el f ietuiñ ft I |?ag« «flá f««
59