331. A Fonderie Olive reklámbetüje a »Banco«. Tervezöje: Roger Excoffon. Hirdeté.
sek, plakátok, reklámnyomtatványok pillantást vonzó tipusa. Nem olyan jól ol-
vasható, mint a »Janco« (különösen a В, С, D, P, Q, S betük ismerhetök fel
nehezebben), de talán éppen ebben rejlik jó hatàsa.
332. A »Phoebus« »árnyék«-betü, amelynél a háromdimenziós betüformának csak a mély-
ségét érzékeltetik. Ez a típus inkább nagyobb gràdusaiban vagy pedig negativ formá-
ban hatásos. Tervezöje: Adrian Frutiger. (Deberny & Peignot, Paris.) Illusztràció:
Hincz Gyula rajza.
333. Aldo Novarese tervei alapjàn jött létre a »Ritmo« reklámbetü. Hasonlatos az Olive
»Banco«-jàhoz, azzai a külônbséggel, hogy Novarese tipusa ennél olvashatóbb. A
nagybetiiknél kevésbé sikeriiltek a kisbetiik. (Società Nebiolo, Torino.) Illusztràció:
Picasso: Béke.
334. A »Jacno« lapos tollal elöirt pillantásfogó reklámbetü (tervezöje: Marcel Jacno),
amelynek ritmusa harsány, de még többsoros szöveg esetében sem válik unalmassá.
(Deberny & Peignot, Paris.) Illusztràció: Fernand Léger: Férfi virággal.
335. Hermann Zapf »Kompakt«-ja súlyos, anélkül, hogy nehézkes lenne. A »Kompakt«-bol
szedett sorok mozgásban vannak, amely a betük ferde állásából következik. (D.
Stempel, Frankfurt a. Main.)
336. Különleges reklámigény nyomán keletkeztek az ún. sablón betük. E tipusokkal az
exportszállítmányokra sablonokkal festett betüket kôvették a tervezök. Jól konstru-
ált változat az American Typefounders »Stencil«-je.
337. A Nebiolo Betüöntöde Aldo Novarese által 1951-ben tervezett karakteres reklám¬
betüje a »Stop Reclam«.
338. Aldo Novarese »Estro«-ja a legújabb idökben keletkezett reklámbetük egyik leg-
kàrakterisztikusabb példája. Novarese e tipussal szintézisét teremtette meg a teljes-
ségében rajzos. de ugyanakkor a betüôntés és a nyomtatàs technikai szempontjait
figyelembe vevö nyomdabetünek. (Società Nebioio, Torino.) Illusztràció : Hincz Gyula
rajza.
339. A Bauer’sche Giesserei »Futura Black«-ja. Érdekes szint képvisel e tipus a tipografia
ezerszínü palettáján. Illusztràció: Victor Vasarely kompoziciója. (Bauer’sche Gies
340—341. Kner Imre, a XX. század legkivàlóbb magyar tipográfusának és Kozma Lajosnak,
az építész-grafikusnak együttmükôdése nyomán jöttek létre ezek a magyar népi
barokk hangulatàt idézó fametszetü kezdôbetük, amely a gyomai Kner
officina sok szép kônyvének, nyomtatványának voltak diszei Az alsó nyomdaszignet
is Kozma Lajos müve.
342. Otto Rohose illusztràlt ABC-je, amelynek modern kompozícióján belül a betüket
kedves, finom rajzokkál kíséri.
343. Reiner Imre betüformái a klasszikus kompozíciótól a stilizált és a szabad fantázia
sugallta megoldásokon át az absztrakt stílusú formákig tejednek. Ez utóbbiak között
vonalak geometrikus, ritmikus játékát alkalmazó vagy novényekre emlékeztetó,
esetleg aliati lábakkal ellátott, sót absztrakt festmény hatását keltó betüformákat
is Iáthatunk.
528
XVIII. JELENTÖSEBB BETÜMÜVÉSZEK
RÖVID ÉLETRAJZA
Baskerville, John (1706—1775). A sokoldalú-
an tehetséges angol betümüvész írásoktatóként
kezdte mükodését. 1750-ben Birminghamben
betüôntôdét és nyomdát alapított. Hires antik-
vája a hozzá való kurzívval a nyomtatott betü
tôrténetében fordulópontot jelentett. 1758-ban
a cambridge-i egyetem nyomdászának nevezték
ki. Halála után típusainak matricáit Európában
elsönek a franciák vásárolták meg. Antikvája a
reneszánsz és a klasszicista antikvák közötti át-
menet karakterisztikus típusa.
Bauer, Konrad F. 1903-ban született Hamburg¬
ban, 1970-ben húnyt el. Eredetileg festönek ké-
szült, majd konyvnyomtatói és betüszedöi gya-
korlatot folytatott. 1926 óta betümüvészként te-
vékenykedik. 1948 óta a Frankfurt am Main-i
Bauer Betüöntöde müvészeti vezetöje. 1947 óta
a mainzi Gutenberg Egyetem docense. Számos
típus tervezöje ezek közül az »Imprimatur«-t és
a »Folio-Grotesk«-et széles körben alkalmazzák.
Baum, Walter 1921-ben született Gummers¬
bachban. Nyomdász, betüszedö. Tanulóéveinek
befejezése után az offenbachi iparmüvészeti
iskolán nyert grafikusi oklevelet. 1948 óta
Bauer K. F. munkatársa a Frankfurt am Main-i
Bauer Betüöntöde tervezö osztályán.
Bodoni, Giambattista (1740—1813). A tipog¬
rafia mesterségét Rómában tanulta. 1768-ban
a pármai hereeg nyomdavezetönek hivta meg.
Kezdetben a francia Fournier betüit s díszeit
használta, majd 1770-ben saját betüôntôdét majd
késóbb nyomdát alapított. Özvegye halála után
adta ki 1818-ban a »Manuale Typographico« cí-
mü, életmüvét ismertetö munkáját. Ez 373-féle
betüt tartalmaz, ezek között 34 görög és 48 keleti
betütípust. Bodoni a klasszicizmus legnagyobb
nyomdásza, aki szakítva a barokk hagyományok-
kal, lemondott a könyv túlzó díszítésérol. Az
általa kialakított tipográfiai stilus ma is példája
a szigorú és puritán egyszerüségnek. A Bodoni-
antikva a legtöbb nyonida betükészletének
alaptípusa. Egyaránt használják kézi- és gép-
szedéshez.
Brudi, Walter 1907-ben született Stuttgartban.
Pályájának kezdetén Ernst Schneidler tanítványa
volt. Tudatos müvésze a szép betünek, a müvészi
írásnak. Már fiatalabb éveiben föleg a betü-
müvé'zet irányában fejlesztette képességeit. A
harmincas évek elején tanára a Berlini Grafikai
Foiskolának. 1949-töl vezetöje a Stuttgarti
Képzômüvészeti Akadémia könyvgrafikai és
tipográfiai tagozatának. Évek óta munkatársa a
beriini Berthold és a Frankfurt am Main-i
D. Stempel betüôntôdének.
Caslon, William (1692-1766) Baskerville fel-
lépése elött az elsö nagy mestere az angol tipog-
ráfiának és nyomdabetü-müvészetnek. Worces-
tershire-ben született. 1716-ban a könyvkötö
mesterséget tanulta, majd 1720-ban William
Bawyer nyomdász javaslatára a betümetszés és
ôntés müvészetével kezd foglalkozni. 1734-ben
már remek folio méretü betümintalapon ad szá-
mot közel másfélévtizedes gazdag betütervezói
alkotó tevékenységérôl. A gyönyörü antikva és
kurzív latin betükön kívül remek fraktúr, gót,
kopt, orrnény, arab, héber. görög típusokat is
metszett. Legföbb érdeme, hogy az addig Angliá-
ban egyeduralkodó holland betümüvészet befo-
lyását csökkentette és az angol tipográfiát,
konyvnyomtatást magas színvonalra emelte. Be¬
tüit ma is használják.
Chappel, Warren 1904-ben Richmondban
(Virginia) született. Grafikai tanulmányait Né-
metországban folytatta. Offenbachban Rudolf
Koch volt hatással sokoldalú grafikai és tipográ¬
fiai mükodésére. 1935-ben jelent meg »The
Anatomy of Lettering« címü könyve. Ezzel
betüszakértôi hírnevet szerzett magának Euró¬
pában és a tengeren túl is. Több betütípust
alkotott, ezek között a Koch-féle Unciale és a
Lydian elnevezésüt, amelyeken az offenbachi
betümüvész hatása érezhetô. Röviddel a második
világháború kitôrése elött alkotta meg Traianus-
típusát.
Cochin, Charles Nicolas (1715—1790) párizsi
rézmetszô; a XVIII. század második felében fi-
nom rézmetszoszerszámokkal ¡gen szép rajzú,
kisszemü tipussal »irta« metszeteinek szôvegét.
Betüinek erénye, hogy a metszetes technika
ellenére azok nem veszítették el teljesen kéz-
írásos jellegüket. A korszak francia rézmetszôi
széltében alkalmazták alkotásaikon Cochin
típusait.
Didot, Ambrois François (1730—1804). A
nagy francia nyomdászdinasztia egyik alapítója.
Kiváló konyvmüvész, tevékenységének szép
529