241. А »Bison« tipikus reklámbetü, amelynek betüsorát széles, lapos ecsettel írták elo, s
amellyel a tipográfusok egy újságcímekben, plakátokon, reklámnyomtatványokon
kitünöen alkalmazható nyomásbíró nyomdabetüt nyertek. Tervezoje: Julius Kirn
(C. E. Weber, Stuttgart.) Illusztráció: Reich Károly rajza.

242. Az »Impuls« lapos ecsettel elörajzolt tipus, amelynek különösen kettös megoldásban
kivitelezett nagybetü sorajól megoldott. Tervezöje: P. Zimmermann. (Ludwig Wagner,
K. G.,5Leipzig.) Illusztráció: Joachim Thamm.

243. Hans Bohn tervei alapján metszették az »Allegro« reklámbetüt, amely sem nem sajátos
kézírásos, sem nem antikva-tipus. Mindez nem csökkenti e nyomdabetü reklámérté-
két. (Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: emblémák az »Eulenspiegel«
Verlag katalógusából.

244. A »Lasso« zsinórvonalas tipus, amelyböl csak nagybetüket készítettek, kifejezetten
reklámcélokra. (Lettergieterej, Amsterdam.)

245. A »Stop« száraz ecsettel elöirt tipus, amely címsoroknál jól alkalmazható reklámbetü.
Tervezöje: Walter Hönisch. (Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.) Illusztráció:
Picasso rajza.

IX. TÔRTÉNELMI TÍPUSOK

246. IV. századi unciálisok nyomán 5. H. De Roos tervezte ezt a tipust, amelyet »Libra«
néven jelentettek meg. Érdekes kísérlete annak, hogy egy tôrténelmi betüformát mi-
képpen alkalmazhat megfelelö feladatokhoz a modern tipográfia. (Lettergieterej,
Amsterdam.)

247. Victor Hammer amerikai betümüvész rajzai nyomán metszették a »Hammer Unzial«
tipust, amelynek nagyobb és kisebb fokozatai egyaránt artisztikusak. Nehezen olvas-
ható.ezért inkább csak különleges feladatoknál alkalmazható tipus. (Gebr. Klingspor,
Offenbach a. Main.) Illusztráció: a chartres-i katedrális fóhomlokzatának próféta-
figurái (1220— 40.)

248. Oldrich Menhart cseh betümüvész »Unzial«-ja a tôrténelmi írásforma nyomdabetübe
rogzítése. A »Hammer Unzial«-nà\ jobban olvasható, mert bátrabban változtatott a
tôrténelmi formákon a jobb olvashatóság elérése céljából. (Grafotechna, Praha.)
Illusztráció: Jane & Maxwell Fry: Építészet nagyobb gyermekek részére (Georg Allen
& Unwin Ltd., London.) címü szemléltetô rajzai.

249. A »Lombardie Capital« a kozépkori majuszkulák màsolata. (Monotype Ltd. Sal¬
fords.) Illusztráció: A poehlde-i kórusülés. Fafaragó mühelyt ábrázoló fadombormü
a XIV. századból.

X. FRAKTÚR TÍPUSOK

250. Albrecht Dürer gótikus betüsora 1525-ben, »Oktatás a mérésben körzö meg vonalzó
segítségével« címü konyvében jelent meg, amelyben a latin és a gótikus betük
szerkesztésének konstruktiv formáit és — Eukleidész nyomán — az ábrázoló mértan
szabályait rögzitette. Illusztráció: »Táncoló parasztok«, Urs Graf rajza 1515-böl.

251. A gótika architektúrájának égbenyúló áhítatát tükrözi Hans Kühne dAndreas Schriftч-
je. Ki keil emelni a típushoz tervezctt iniciálék dekorativ szépségét. (Gebr. Klingspor,
Offenbach a. Main.) — Illusztráció: A strassburgi Münster homlokzata, Ervin von
Steinbach tervezte 1280 körül.

252. Albert Kapr vágott tollal írott »Fraktúrája«, amely a Vinzenz Rockner XV. századi
augsburgi betümüvész gótikus típusait idézi. Az o típusainál találkoztunk azokkal a
patricákba metszett cikornyákkal, amelyek Kapr betüinél visszatérnek, s amelyek
ólomba ôntôtt betükként a kézírás hatását kívánták kelteni. Illusztráció: Nyomda-
mühely a XVI. századból, az Archiv für Buchgewerbe und Gebrauchsgrafik, Leipzig
nyomán.

253. Albert Kapr »gótikus textúrája«, amelyet tôrténelmi elôképek nyomán újított fel. A
kisbetük a XV—XVI. századi gótikus típusoknál világosabbak, nyíltabbak, sokkal

522

jobban olvashatók, a nagybetük azonban megtartották a tôrténelmi formák dekora-
tivitását. Illusztráció: Leány sisakkal E. S. mester tollrajza (1500 k.).

254. Albert Kapr tolla nyomán született ez a »gótikus bastarda«, amely a XV. század kó-
dexeinek betüit idézi. Illusztráció: A halál és az özvegy (fametszet egy korai német
fametszetes könyvböl — az »Ackersmann aus Böhmen«-böl, Barnberg, 1461.).

255. Rudolf Koch, fraktúr tfpusa, amelyet Wilhelm Klingspor Schrift néven jelentettek meg.
A fraktúrbetük formai fejlôdésének legszebb idószakát eleveníti fel e betüsor, amely¬
nek különös szépségét kölcsönöznek az ornamentális nagybetük. (Gebr. Klingspor,
Offenbach a. Main.)

256. »Kovér gót.t E típusok ma már a német nyelvterületen sem használatosak szöveg-
betüként, inkább csak a könyvgrafika és néha reprezentációs nyomtatványok dísz-
betüjeként alkalmazzák. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció:
H. G. Joli rajza a Photograveurs Rénuis (Paris) részére.

257. Hermann Zapf a vágott tollal írott gótikus kézírás szép példáját idézi fel e mintán.

258. Hermann Zapf »GilgenarH-jht Hans Schönspergernek, I. Miksa császár nyomdászának
1519-ben nyomtatott hasonló címü hires kônyvérôl nevezték el. A tipus ennek a
korai fraktúrának újabb kori változata. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.)

259. Herbert Post fraktúr iniciáléi. (H. Berthold, Berlin.) Illusztráció: Fametszet a „Chro¬
nica polonorum”-ból. Krakko, 1521.

260. Hans Schönsperger schwabachi változata, amelyet az eredeti típus nyomán metszet-
tek újjá a századforduló idején. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztrá-
ció: fametszet a XVI. századból.

261. F. H. Ernst Schneidler, »Zentennar« fraktúrája és az ahhoz készített iniciáléi. Schneid-
ler fraktúrája is híteles felújítása a XVI., XVII. századi német betüknek. Szépek a
lendületes vonalvezetésü, díszes iniciálék. (Bauer’sche Giesserei, Frankfurt a. Main.)

262. A »Nürnberger-Schwabacher« az augsburgi Vinzeriz Rockner schwabachi típusának
felújítása, amely a fraktúr-betük klasszikus formáit hordozza. Az alapvonalak és a
segédvonalak finomítása természetes és nem mesterkélt, mint a klasszicista típusoknál.
(Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció: Ligeti Károly Anonymus
szobrának részlete (Budapest). Kornis Péter fotója.

263. »Humbold-Fraktúr«. Tervezoje Hiero Rhode. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.) Illuszt
ráció : Cochin rézkarca.

264— 265. Ilse Schüle tervei nyomán metszették ólombetübe a »Rhapsodie«-1, ezt a góti¬
kus bastarde-dal rokon tipust, amelynek különösen nagybetüi, de kisbetüi is igen
szépek. (Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.)

266. J. M. Fleischmann 1750-ben tervezte és metszette a »Nederduits« tipust, amelynél
elformátlanította a fraktúrák eredeti alakját, mivel hasonlatosan a klasszicista antikva
típusokhoz, ezt is úgy hozta létre, mintha a nyomdabetü nem az írott könyvek betüi-
nek technikai változata, hanem a rézbe metszett betük követöje lenne. E betük
formájában, vonalvezetésében már nyoma sincs a kézírásnak. E sorok valóban rézbe
metszett betük hatását keltik. (Joh. Enschedé en Zonen, Haarlem.) Illusztráció :
Würtz Ádám rajzai Dickens Twist Oliver címü müvéhez.

267. Rudolf Koch »Wallau«-ja talp nélküli antikva nagybetüivel és a reneszánsz antikvává
formálódó félig-meddig még fraktúr kisbetüivel a modern konyvgrafikának is jó
eszköze lehet. (Gebr. Klingspor, Offenbach a. Main.) Illusztráció: Francia fametszet a
XVI. századból.

268. »Solemnis Majuscula«. A Berthold Fototype fényszedési mintakônyvébôl bemutatott
típus, amely a histórikus jellegü betük között az egyik legsikerültebb. Jól olvasható,
kiegyensúlyozott vonalvezetésü hagyományórzo majuszkula. Az illusztráció Szalay

’ Lajos müve.

523