172. Albert Kapr talp nélküli antikváját »Post« típusának nyomán alkotta, de karaktere
annál rajzosabb hatású. Illusztráció: Hincz Gyula rajza.

173. Elegáns és dinamikus, eroteljes és mégis harmonikus formák jellemzik a »Pascal«-1,
a francia betüalk'otás legújabb talp nélküli antikváját. Tervezöje José Mendoza y
Almeida. (Lettergieterej, Amsterdam.)

174. A »Chambord« félkôvér változata. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztráció: Würtz
Ádám rajza.

175. A »Chambord« finom és jól olvasható betüje a francia tipográfiának. Vonalvezetésében
átmenetet jelent a lineáris antikva és a talp nélküli antikva között. (Fonderie Olive,
Marseille.) Illusztráció: Reich Károly rajza.

176. A »Chambord« kóvér változata. Ezt a típust reklámbetüként jelentették meg. (Fonde¬
rie Olive, Marseille.) Illusztráció: Richter Ilona rajza a Sport tórténete címü kiadvány-
hoz.

177. A »Chambord« kurzív változata. Tulajdonképpen nem egyéb, mint a félkôvér »Cham¬
bord« enyhe szögben megdöntött variációja. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztráció:
Szász Endre — Henri Purcell arcmása.

178. A »Chambord« keskeny, kóvér változata. Arányai hasonlóak az elöbbi oldalakon be-
mutatott »Chambord« variációkhoz. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztráció: Szász
Endre rajza. (Muszorgszkij.)

179. A »Peignot«-hoz hasonló kísérlete a hires párizsi betüôntôdének az A. M. Cassondre
által tervezett »Touraine«. A szépen konstruált nagybetükön kívül jó a kisbetük
nyitott csészéje és a betüsorok kiegyensúlyozott duktusa. Érdekessége e típusnak a
szokatlan formájú kis g és l betü (Deberny & Peignot, Paris.) Illusztráció: Bohdan
Butenko rajza.

180. A »Peignot« kóvér változata eredményesebb eszkóz lehet a reklámgrafika terén,
mint a világos változat a kónyvtipográfiában. A kiegyensúlyozott szép betüsornál
bántó és indokolatlan a V, W betük kihegyezett talpa. Tervezöje: A. M. Cassandre.
(Deberny & Peignot, Paris.)

181. A. M. Cassandre »Peignot« világos típusával kisérletet tettek arra, hogy egyesítsék a
nagy- és kisbetük ábécéjét. A kisérletet végigvitték, a tipusból tizenkét fokozatot met-
szettek és óntóttek ki. E betüvel néhány kónyvet is nyomtattak, de általános sikert
nem értek el vele. (Deberny & Peignot, Paris.) Illusztráció: Reich Károly rajza.

182. R. Hunter Middleton »Radiant Medium« típusát nyolc variációban metszették. (Ludlow
Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Würtz Ádám rajza.

183. A »Touraine« félkôvér változata, amely hasonlóan a világos betüsorhoz, érdekes kísér¬
lete a szokványos kurrens betüsor megváltoztatásának. (Deberny & Peignot, Paris.)

184. R. Hunter Middleton »Radiant Medium«-a a talp nélküli antikvák egyik formailag és
technikailag egyaránt jól megoldott változata. Konstrukciója, duktusa kiegyen¬
súlyozott. (Ludlow Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Góróg vázakép. Phylakopi
(Melos) Góróg Nemzeti Múzeum, Athén.

185. Hermann Zapf »Optima«-ja klasszikus típusok nyomán keletkezett mint azok talp
nélküli változata. (D. Stempel, Frankfurt am Main.) Illusztráció: Szász Endre rajza.

186. A »Stellar« R. H. Middleton talp nélküli antikvája, de rajzosabb, »írásosabb« mint a
»Radiant Medium«. Ebböl ered, hogy szóvegbetüként is kellemes hatású. (Ludlow
Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Henry Moore Fekvö figurája. (Paris.)

187. A »Stellar« kóvérített változata. (Ludlow Typograph Co., Chicago.) Illusztráció:
Pablo Picasso tollrajza.

188. A »Thannhäuser-Antikva« tervezöje: Herbert Thannhäuser. Nagybetüi közül az R és
а В, kurrensei közül pedig az e, f g, r, s, nem eléggé megoldottak. (VEB Typoart,
Dresden.) Illusztráció: Gábor Pài rajza.

189. A »Meister-Antiqua« (tervezöje: Herbert Thannhäuser) vágott tollal írott talp nélküli
antikva típus. Jellegzetessége: a csak halványan jelzett betütalpak és fejek. (VEB
Typoart, Dresden.) Illusztráció: Szász Endre — Lassus arcmása.

190. A »Thannhäuser-Antiqua« kóvér változata. (VEB Typoart, Dresden,) Illusztráció:
Würtz Ádám fametszete.

191. Az »Albertus Titling« betüin csak jelzik a betük talpát, ezért inkább a talp nélküli
antikvák kategóriájába sorolható. Vonalvezetése, a betük duktusa, szélességi és ma-

518

gassági arányai arra utalnak, hogy tervezöje — Barthojd Wolpe — a római feliratok
hasonló talp nélküli antikváit tanulmányozta. (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció:
fametszet a XVI. századból.

192. Wirren Chapell »Lydian« típusa, vágott tollal írott talp nélküli antikva. Világos, fél¬
kôvér és kóvér változatokban készítették el. (Intertype Co., New York.)

VIII. KÉZÍRÁST UTÁNZÓ TÍPUSOK

193. »Comercial Script«. A karakteres kézírás típusoknak egy oly változata, amely har.
sányabb, eróteljesebb vonalvezetésü, mint a szokványos kalligrafikus típusok. Az
illusztráció Szalay Lajos rajza.

194. Az »Excelsior« az angol írott típusok finomvonalú változata, amely a körajz, a litográ-
fia nyomán keletkezett. Betüóntódei eloállítása igen bonyolult. (Lettergieterej, Amster¬
dam. Haas’sche Schriftgisserei, Münchenstein.) Illusztráció: Rézkarc-keretdísz a
XVIII. századból.

195. Gensch & Heyse hamburgi betüöntöde »Neue Schreibschrift«-je. Illusztráció: Részlet
egy idegenforgalmi prospektusból

196. A VIII. században Bécsben mükódo Schwander kalligráfiáit stflusosan kóvetik a
Bernhardt Schönschrift lendületes vonalai. E típus megfelelö tipográfiai kompozí-
cióinál igen tetszetös betüje lehet alkalmi nyomtatványoknak és kozmetikai cikkek
árucsomagolásának. A típus tervezöje: Ludan Bernhard. (Bauer’sche Giesserei,
Frankfurt a. Main.)

197. A hagyományos kézírás jellegü betük elhelyezkedését az ólombetük tórzsén igen
kórülményes módon lehet csak megoldani. Az alátámasztott óntés kóvetkeztében az
egymás után következö betük az irás jellegének megfelelöen kapcsolódnak egymáshoz
Ezek a betütípusok a tipografia és litográfia közötti verseny hagyományai, habár
a régi idök nyomdászai is kísérleteztek kisebb-nagyobb sikerrel írott betük óntésével.
Az újabb típusú kézírásos nyomdai betüknél már kiküszóbólték az »alátámasztott«
óntést. Ezeknek egyik változata az Aldo Novarese által formált »Juliet«. (Società
Nebiolo, Torino.) Illusztráció: Aldo Novarese rajza.

198. »Künstlerschrift.« Tervezöje: Hans Bohn. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.) Excelsior
(Lettergieterej, Amsterdam.)

199. A »Diane« megteremtésével azt a célt kívánták elérni, hogy a biedermeier rézmetszet-
eredetü kalligráfiáit újjáformálják és azt egy, a mai kor szellemének megfelelö karakte-
risztikummal gazdagítsák. Ez külónósen a díszes hatású, lendületes vonalvezetésü
nagybetüknél sikerült, amelyeknél finom ritmusú vonalhálók kózé rejtik a betük
alapformáit. Ezekkel nyugodtabb formât hordoznak a kisbetük. Tervezöje: Roger
Excoffon. (Fonderie Olive, Marseille.)

200. Hermann Zapf »Virtuosd«-jànàl mellözte az írott betüknél általában alkalmazott
áthajlásokat és a szokottnàl erösebb segédvonalakat használt. (D. Stempel, Frankfurt
a. Main.)

201. A Hellmuth Matheis »Primadonna«-]^ az ùjabbkori »scriptek« (írott típusok) egyik
legszebbike. (Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.)

202. Hermann Zapf » Virtuosa»-']&nak erösebb vonalvezetésü változata. Jól párosítható a
klasszicista tipusokkal. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.)

203. A »Variante« a barokk kor cancellaresca kézírását idézi elénk. Tervezöje: Joachim
Roman. (Gebr. Klingspor, Oifenbach a. Main.)

204. A »Gavott« betüsorának nagybetüit két formában metszették: egyik változat közvet-
lenül kapcsolódik a kurrensekhez, másik változata pedig lendületes, hegyes tollal
díszbetü iniciálé formáit hordozza. Tervezöje: Rudo Spemann. (Gebr. Klingspor.
Oifenbach am Main.)

205. Reiner Imre »Symphonie«-]a. Feltünö a lendületes nagybetükkel szemben a kisbe-
tüknek a »Corvinus« kurzivra emlékeztetô merevsége. (Bauer’sche Giesserei, Frank¬
furt ax. Main.) Illusztráció: Szász Endre — Händel arcmása.

519