válnak. A kurrens-sorban a legkirívóbb aw ésa. к elrajzoltsága. (Haas’sche Schriftgies-
serei, Münchenstein.) Illusztráció: T. Kulisiewicz rajza.

145. Az Intertype »Vogue« elnevezésü lineáris antikvája. E betüsornál nem jó az A, M, N,
V, W alsô es felso vonalainak »kihegyezettsége«, de nines megoldva a kurrensek kôzül
az s, g és az e betü sem. (Intertype Co., New York.) Illusztráció: Würtz Ádám: Romá-
niai városkép.

146. A lineáris antikvák között az »Information« ahhoz a változathoz tartozik, amelynél a
jobb olvashatóság kedvéért nem ragaszkodtak mereven az egyforma vonal vastagság
elvéhez. K. F. Sallwey tervezte. (D. Stempel, Frankfurt a. Main).

147. A széles kóvér lineáris antikva két variációja. A baloldalit. a (Haas’sche Schriftgis-
serei Münchenstein) »Breite Fette Grotesk«-néven. A jobb oldali változatot a
Lettergieterej, Amsterdam »Annonce« elnevezéssel hozta forgalomba.

148. »Széles Normáh lineáris antikva. Harmonikusan oldották meg az egyes betüjelek
megszélesítését, anélkül, hogy a betük e szokatlan torzulàsa csökkentette volna az
olvashatóságot s zavarnà a szélességben nagymértékben megnövelt betüknek az
»egyvonalü« (i, I, j, t, r) betükkel vaiò ôsszeilleszkedését. (Haas’sche Schriftgiesserei,
Münchenstein.) Illusztráció: rajzok az Otto Maier Verlag »Mach es selbst« címü
kiadványából.

149. A lineáris antikvák megkomponálásának egyik legnehezebb feladata a széles, kovér
változatok arányos kialakítása. A »Nord«-nál ez jól sikerült. A lineáris típus sajátos-
ságát — az egyenlö vonalvastagságot — eröteljesen megbontották, anélkül, hogy az
a sorszalag egyenletes ritmusát befolyásolta volna. Tervezöje: Roger Excoffon.
(Fonderie Olive, Marseille.)

150. E »Keskeny világos lineáris antikvá«-t a századforduló idején metszett alaptípus
nyomán újították fel. A betüsorban a legkevésbé megoldottak a G, J, K, j, t betük.
(Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció: Paul Klee tollrajza.

151. »Haas keskeny kovér lineáris antikva.« E típust a tipográfusok évtizedek óta »keskeny
koírásnak« nevezik, nyilván abból eredöen, hogy a századforduló elötti években ez
volt az emléktáblák, sirkövek legkedveltebb típusa. Ez a hagyományos lineáris típu-
sok legkiegyensúlyozottabb változata, amelyet némi kis korrekcióval grafikusok,
tipográfusok és kófaragók egyaránt használhatnak ma is. (Haas’sche Schriftgiesserei,
Münchenstein.) Illusztráció: Würtz Ádám rajza Sólem Alechem Énekek éneke címü
müvéhez.

152. A »Reform« groteszk félkeskeny kóvér változata. Metszeteinél a vonalas antikvák
konstrukciójának modern elveit alkalmazták (a vonaltorkolatoknál az ívelt vonalak
elvékonyítása, bemetszések). Kár, hogy egyes kurrens betük (f, t) nem illeszkednek
tókéletesen a betüsorba. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: Juliusz
Makowszkiego rajza.

153. A »Reform« groteszk-et hagyományos típusok alapulvétele formálták ú] nyomdabetü-
vé. Ez — különösen a kurrens betüsornál — nem vezetett teljes eredményre. (Elsö
Magyar Betüöntöde, Budapest.) Illusztráció: Az UNESCO párizsi palotája. Foto
Draeger’ Paris.

154. A »Montan« szókontúrja derékszógü, négyszóg, de ennek ellenére nem merev. Élénk
belsö rajza teszi jól olvashatóvá. Rajza súlyos, de nem tolakodó, uralhatja a kompo-
zíciót anélkül, hogy elnyomná annak egyéb elemeit. Rajzában a XIX. század eleji
groteszkek alapjai rejlenek, lekerekített formái ezeknek érdekes változatát képviselik.
Anna Maria Schildbach tervezte. — (D. Stempel, Frankfurt a. Main.)

155. A »Sans Bold Condensed Titling«, mint Eric Gill lineáris betücsoportjának minden
változata, könnyed, minden mesterkéltségtól mentes vonalvezetésével, kiegyensúlyo-
zottságával tünik ki. (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Paul Klee — Arckép.

156. Az újrametszett régi lineáris típusok egyik legsikerültebbje a »Libri«, amely tiszta,
kiegyensúlyozott nyomdabetü s jól alkalmazható a reklám- és kónyvgrafika minden
területén. (Neue Didot/Schriftgiesserei, Muttenz-Basel.) Illusztráció: a ravensburgi
Otto Maier Verlag »Mach es selbst« címü kiadványából.

157. A »Grotesque bold condensed« minden zavaró elemtöl megtisztított reklámbetü, amely
kitünó eszkóze a kónyvgrafikusnak, plakátfestónek, dekorátornak egyaránt.

516

(Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: H. G. Joli rajza a Photograveur Réunis
(Paris) részére.

158. Aldo Novarese »Microgramma« típusa, amelyböl csak nagybetüket metszettek, ki-
fejezetten azzai a céllal, hogy azt címsoronként alkalmazzák. A betü konstrukciójánál
az az alapelv érvényesült, hogy minden betüjel megközelitöen egyszélességü téglány
kereteibe illeszkedjék. Kétségtelen, hogy e típus egy-egy clmsor alkalmazásánál igen
nyugodt hatású sorszalagot eredményez, amelynél a betük egyforma szélessége miatt
a betüritmus igen nyugodt. (Società Nebiolo, Torino.) Illusztráció: Aldo Novarese
rajza.

159. Georg Trump keskeny lineáris antikvája a »Signum«. Érdekessége a betüsornak a kur¬
rens betük újszerü megformálása, a nyílt betüszemek, a diagonálisok találkozásánál
keletkezó hegyesszógek éles bemetszése, amely a verzál M, N, V, IF-nél majdnem
átszakítja a vonalak találkozását, ez azonban optikailag igen kiérlelt kísérletek ered-
ménye. Újszerü a verzál Q és a kurrens g megoldása is. (C. E. Weber, Stuttgart.)
Illusztráció: Würtz Ádám rajza.

160. A »Placard Bold Condensed«-nél eredménnyel alkalmazták a diagonálisok kónikus,
keskenyedó kialakítását, a hegyesszógü vonaltorkolatoknál a bemetszéseket, amelynek
eredményeképpen kiegyensúlyozott lineáris típust hoztak létre. (Monotype Ltd.,
Salfords.) Illusztráció: fametszet a XIX. századból.

161. A »Placard condensed Titling« jól megformált változata a keskeny lineáris betüknek.
Jellegzetessége, hogy a verzál K, N, V, W, X, Y betüknél a diagonális vonalakat kóni-
kusan (elkeskenyedóen) konstruálták meg, a vtrzál M felsó része pedig csonka
kúpszerüen keskenyedó. (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Kass János rajza
Balázs Béla A kékszakállú herceg vára címü müvéhez.

162—163. Aldo Novarese alkotása az »Eurostile«, amely a »Microgramma« csak verzál-
betükból alkotott betüsorának továbbfejlesztése normál és kóvér változatban. Akár
a Microgrammát, ezt is a betüegyedek kvadratikus formája jellemzi. Újságok cí-
meiként, reklámbetüként kiválóan alkalmazható típus, különösen azért, mert jól
illeszkedik a korszerü, a legmodernebb grafikai tipográfiai koncepciókhoz. (Società
Nebiolo, Torino.)

164. A »Headline Bold« a higginsi hagyományok alapján újra metszett egyik legrégibb
lineáris típus. Nem modern nyomdabetü s mégis vonalainak jó ritmusú váltakozása —
különösen a kisbetüknél — igen jó. A nagybetük néhány jelének elrajzoltsága azonban
kirívó (M, V, IV, X) (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Fritz Griebel: Béke-
galamb.

165. A »Headline Bold« kurzív változata. Az elôbbinél összehangoltabb, kellemesebb
osszhatású típus, amelynél az ott jelzett hiányosságok sokkal enyhébben jelentkeznek.
(Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Fritz Griebel: A népek várják a békét.

166. A »Gill Sans Cameo« (alsó betüsor) és a »Gill Cameo Ruled« (felsö betüsorok) Eric
Gill lineáris betücsoportjának reklámcélokat szolgáló változatai. (Monotype Ltd.,
Salfords.)

167. R. Hunter Middleton »Tempo Heavy inline«-je jól alkalmazható plakátok, feliratok,
címsorok betüjeként. (Ludlow Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Gink Károly
fotója.

168. Jakob Erbar »Phosphor« groteszkje5a városi5éjszakában világító neonfényeket idézi a
papír síkjára. (Kovér változata az »Elegant« groteszknek nevezett, kevéssé sikerült
lineáris típusnak.) (Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.)

169. Rudolf Koch »Kabel« betücsoportjának érdekes kísérlete az itt bemutatott betüsor,
amelynek betüjelei az E.és az A kivételével a Renner-féle »Futura« tiszta konstrukció-
jához hasonlóak. (Gebr. Klingspor, Offenbach am Main.)

VII. ANTIKVA VÁLTOZATOK

170. A firenzei Santa Croce, a Constantin és a Trajanus diadalkapuk feliratainak talp nél-
küli antikvái Hermann Zapf vázlata.

171. Herbert Post »Post« antikvája az elsö talp nélküli antikva, amely egész Európában
használatos típussá lett. (H. Berthold, Berlin.) Illusztráció: Aristide Maillol rajza.

517