Щ

Francia osnyomtatvány
fametszetes kezdöbetüje
(ХУ. század)

bere ínflíruí.0.uod opus pa aliquot
anuos me renutceo alia multa ini
currcbir, que differii non opoztmt:
i me prtus ad fotuendu occupabanr.
TDocautem de duftete dd grade op*
tandcm.yyij.libzis cil tezminatózquo
ru quinq? primi eos z'fellunt: qui res
búaiiae.itapfpemH uolucutad boc
muto^deoçr culmrquos pagai cole
pfueuerùnneceiîariû eêarbftrâf.? qt
¿bibétrmala ifìa epuri arqj abúdat
contendunr.3equentes autem quúp
aduerfus eos loquótfq fate? bec ma-'
la nec éfuífle úg¡> nec defuia motalib*
*i ea nóc magna núc púa lorie tpibus
pfoniTqp uaríari.Sed deo p mutozuj
cuitó quo eis facrifícaf: «ppter ufta;
poll meztem fu turam efle urilem dit"
putant. t>is ergo.jr.libzis due iile ua
ne opiniones cbzifliane religioni adv
farie refellunt'Sed ne quifÿnos alte

Nicolas Jenson velencei ôsnyomdàsz
rotunda-tipussal szedett kônyvlapja ( 1475)

іт9шттш9тіт)тшт\шшшш\т\тшл\тшш\\\тл\ті№шшмііттитшт/,ѵ/тѵ/тт-шт/7ш//м//м//тѵш///т

шя

(Г*—

f

ШШ

Francia osnyomtatvány
fametszetes kezdöbetüje
(XV. század)

Vespasiano Amphiareo 1548-ban tervezett ornamentális textúrája

50

Euclides (Velence, 1482);
e könyvet E. Ratdolt
nyomtatta, rotunda tipussal és
reneszánsz antikva iniciálékkal

XV

Щріпт quadrati quod ep Diametro (bere cnbnni ctrcú /
Icribeiitíe Oefcribítur equúcomnib^fuperfictcbusípli/
uscubi pariteraccepris:perpcndícularis quoquequea
centro fpere ad quálibct ep fuperficieb9 cubi aducir те/
dieran laterie cubtctufdé eqlíecéejcneccílitatecóuíncit
CDOanifcilú с eni cy conciario. i4.trcdecimi q> oiameter fpere ínbum indndcns
tripla di in potenti» ad latus cubi.cum igitur quadratum Diametri fpere tripli!
fit ad quadramm laterie cubi г ita triplumioupló quadrati oiametri fpere cquum
fit feycuplo quadrat^ lateris cubi.óunt aute oes íuperfícics cubi fey quadrata que
cp lateresibi in fe p20ducuntur.iraq5 ouplnm quadrati Diametri fpere equum eil
omnibus fuperficiebus cubi.íonilat igitur pilma gstfeoam autem partem еу.ів.
■e.i9.?-4o.vndecimi libai facile pzobabis.

G f£p bis ergo euemre necdTe cft vf ep medíetare laterie cubi í biffe
quadrati pzodncri ep Diametro fpere ipfó cubú ábíenttscubifolidí/
tas^)dncarar.G£yplicit liber occimufqoartus 3ncipit liber Dccimufqumtus.

qfbzopofirio .i.

TRtra piopofttum cubumcozpns babens
quatuoz bales triangulas equalium lareruj
Defignarc.Gôit cubus cuius bafis dl quadlatuj
a.b.c.d.fuprcma vero cine fupfícics quadraiu .c.f.
g.b. 3pfnm aut bac arte fabzicare conuenict qdra/
to bafts fm quálib) linca cc.45.pnmi oeferipto fug
fingulos ángulos eins ey.u.vndecimi catbccus ftn
menfurá laterie ipftus quadrati crigatur quos cp.6.
vndecimi confiât effe equidiilantes.ùuiq, ergo co
rum bini ? bini cozaufio cis impoftto equidifiantcr
(eteri quadrati continucnr.£onilat igitur cife cópo
I itum cubúmá quatuoz colaterales fugficieafnnt quadrate ey.33. primi ? cy.34.
«iufdcm « oiffinitione quadrati: oe fupzema auté fuperfìcie.manifcftum eil quoqj
q> ipfa é quadrata ср. ю.іто .24.vndecimi г bac coi feia que equalib9 funt equa/
lia libi quoq, fût equalise ep oiffinitione quadrati.Si ttaq3 buie cubo libcat co:/
pus quatuoz baftom triangulariù e equilatera? infcribereiin baft 1 in ci9 fupfiric
fupzcmapzotrabantur otte Diametri qua? vna cótinuet ouas eytremitateeinfì/
mas ouop catbeco? г alia cótinuet fupzemas alio? duo? quas aio intdiiges effe
e.c^.b.f.ocbinc a ouobns punctis Jj.ì.f.terminantibus oiametrum fupficiei fu/
pzeme oemirteypotbcmifaliter binas % binas Diámetros q quoz laterales fuper/
Raes oiuidant quas imaginaberis effe ab.b.qnidem .a.b.-z.b.c.at vero.ab.f.f.a
í.f.cbasaút Diámetros in bac plana figura strabere cótempfi ne multando li/
nea?c5fundcret intdlectû.fi igit figura bácutopoztctactu vel aiocópleueris vi/
debis ep (ep oiagpnalibustineis fey fuperficies ipftus cubi oiuidentibus pirami/
dem quatuoz bafium trianguiarium efTc perfectam q$ cubo pzopofito ey otffinitio
ne conltat effe infcriptanv.buius autem piramidis bafes equiláteras effe confiât
<0 qt ey quarta pzlral omnes ifie (ep Diagonales funt adimiicem equates.

Ifbwpofitio Л.

fut párhuzamosan. A betük magasba tôrése fokozódott, a sortávolság minimális, a
betük felsö és alsó kinyúlása és a szókoz-távolság csekély. A betük olvashatósàga igen
rossz. A textura a ferde tartású, széles tollú írástechnikából fejlödött ki. A betüelemek,
a sorok és az írástükor tômôrsége minimumra csökkenti a fehér felületeket. Gutenberg
a textúrát követte mint írásmintát, negyvenkétsoros bibliája számára (1453-1455).

A latín minuszkulából és a gót textúrából a XIV—XV. században létrejott átmeneti
formák megteremtették a két írástípus szintézisét. Ezek az ún. basztard (kores) betük.

51