és sotét-kontúros változatban metszették nyomdabetüvé. E típus alkalmazásának ha-
tárt szab a¿, hogy legfeljebb hat-nyolc betüböl álló sorai olvashatók zavartalanul.
Hosszabb, többsoros szôvegeknél olvashatatlan ornamentumfüzérré változik. (Gebr.
Klingspor, Offenbach a. Main.) Illusztráció: Reich Károly rajza.

116. A »Beton« (amelyet a Monotype Rockwell néven hozott forgalomba) Heinrich Jost
tervei.alapján jött létre 1930-ban. F.lsö metszeteit a Bauer’sche Giesserei készítette el.
Az itt bemutatott változata a felsö három sorban a hires frankfurti betüöntöde, az
alsó három pedig a Salfordsi Monotype matricagyár betüformáit tárja elénk. (Bauer’¬
sche Giesserei, Frankfurt a. Main — Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: fa-
metszetek a Deberny & Peignot betüöntöde mintakônyvébôl.

117. »Superba« a hagyományos talpas vonalas antikva példája. Jól alkalmazható àru-
burkolóknál, plakátoknál, prospektusoknál, de mindenütt csak egy-egy címsor jól
kiegyenlített formájában. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció:
Kass János rajza.

118. »Stymie Hairliene«. A Berthold Fototype fényszedési mintakönyve nyomán bemuta¬
tott típus. Finom eleganciával, következetes szerkesztésü vonalvezetésével jó betüje
lehet alkalmi és társadalmi nyomtatványoknak. Az illusztráció Szalay Lajos munkája.

VI. LINEÁRIS ANTIKVÁK

119. Illusztráció: Nathan. (Graforei) Paris.

120. A »Normal« lineáris antikva eredeti patricáit még a századforduló idején metszették
a Wagner & Schmidt ôntôdében. E nyomdabetü jellegzetessége, hogy a lineáris tipusok
C, D, O, Q betükonstrukcióinál alkalmazott körlves megoldásokat mind a nagy,
mind a kisbetüknél elkerülték és a különbözö szélességü betüket megközelitöen
egyméretü, függöleges téglalap »kereteibe« illesztették. Egyes betüknél (B, E) ez
aránytalanságokra vezetett. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció:
0-görög geometrikus váza.

121 .Aldo Novarese olasz betümüvész »Recta« lineáris típusánál jól alkalmazta azt az
elvet — külônôsképpen a kisbetüknél —, hogy a vonalak egyöntetü vastagságát ott,
ahoi a körlves vonalak az egyenesekbe torkollnak, elvékonyította, és így a zsinór-
vonalas betük egyik legnagyobb hibáját, a vonalak találkozásának az ilyen torkolati
pontoknál jelentkezö — nyomtatástechnikailag és esztétikailag is zavaró — eltömitö-
dését elkerülte, (Società Nebiolo, Torino.) Illusztráció: Würtz Ádám.

122. Dr. Konrad F. Bauer és W. Baum »Folio« groteszkje a XIX. század elején megjelent ha¬
gyományos lineáris tipusok formájára épült, de a mai kôvetelményeknek megfelelö új-
rametszésénél figyelembe vették a modern esztétikai és nyomtatástechnikai kovetelmé-
nyeket. (Bauer’sche Giesserei, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: Henryk Berlewiego:
Konstrukció. (1923.)

123. M. Miedinger »Heloeticd«-jin&l a nagybetük, a kurrensek és a számok egyaránt ki-
egyenlítetten, kellemesen, olvashatóan illeszkednek egymás mellé. (Haas’sche Schrift¬
giesserei, Münchenstein.)

124. A »Francia« lineáris antikva a Haas-féle »Normal« tipusok csoportjába illeszkedik. A
külônbség e típus és a »Normdl« között az, hogy e betüsor kialakítása átgondoltabb,
érezhetô, hogy az újrametszésnél tudatosan az olvashatóság és a betük helyes egymás
mellé illeszkedésének biztosítására törekedtek. A betüszemek nyitottabbak, az
ívelt vonalak és az egyenesek torkolatánál az ívek elvékonyodnak, és minden betü
rajzi karakterének megfelelöen nagyobb, kisebb felületet tölt be. (Haas’sche Schrift¬
giesserei, Münchenstein.) Illusztráció: Váza az antik görög müvészet geometrikus
korszakából.

125. Eric Gill betümüvészi tevékenységének tudatossága tükrözödik abban, ahogyan
lineáris típusát a négyzetes beosztású papíron megkonstruálta. A betüket elöbb ecset-
tel festette meg, és csak a tollal, ecsettel tortént alapvázlat után illesztette a betü-
jeleket geometriai formákba. Ezért Gill lineáris típusai sohasem keltik a szemlélo
számára egy száraz geometriai szemlélettel alkotott betü benyomását. (Monotype
Ltd., London.)

514

126. A »Fundamental« geometrikus konstrukciójával, mértani szerkesztettségével az 1930-as
évek Bauhaus-stilusát idézi. (Ludwig Wagner KG., Leipzig.) Illusztráció: Kass János
rézmetszete.

127. A »Tempo« konstruktiv jellegü reklámcélt szolgáló tipográfiai kompozíciók, újság-
címek, harsány hatású feliratok jól kiegyensúlyozott típusa. Tervezöje: R. H. Middle¬
ton. (Ludlow Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Piet Mondrian síkkompozíciói.
(1921 és 1923.)

J28. A lipcsei Gert Wunderlich »Maxima« elnevezésü, félkôvér lineáris antikvája e tipusok
legjobb hagyományait tükrözi, jó példája annak, hogy az alapformák mindég fino-
mulnak és az új grafikai elemekkel gazdagodnak. A grafika Reich Károly alkotása.

129. Az »Universál« a csehszlovák állami betüöntöde lineáris antikvája (Grafotechna,
Praha).

130—131 — 132—133. Az »Olive« lineáris antikva szerkesztett, s mégis könnyed, tiszta
rajzú típusa a francia tipográfiának. (Fondeire Olive Marseille.)

134. Paul Renner »Futurá«-¡a, a lineáris antikvák klasszikus példája. (Bauersche Giesserei,
Frankfurt am Main.)

135. Eric Gill lineáris antikvájának változatait ma szerte a világon a leghasználhatóbb
típusként alkalmazzák. (Monotype Ltd. London.)

136. A »Futura« Paul Renner müve. 1927-ben jelent meg a Bauer’sche Giessereinél. A
*Futura« lett korunk egyik legjellegzetesebb lineáris betüje.

137. A svájciak »Akzidenz-Groteszk« nevü lineáris antikvája a groteszk tipusok hagyomá¬
nyos formáit hordozza. A betük duktusát, vonalritmusát, arányos szélességét jól
határozták meg. A körives és hegyesszögü vonaltorkolatoknál az íves vonalakat el-
vékonyították, a hegyes vonalak találkozásánál pedig a hegyesszöget bemetszették.
(Neue Didot Schriftgiesserei, Schweiz.)

138. Adrian Frutiger »Univers«-e legelöször a Lumitype fényszedogép számára ké-
szült. Lineáris betüsorait huszonegyféle változatban jelentették meg. (Deberny &
Peignot, Paris.)

139. Az » Univers« félkôvér változatának betüsora, amely onmagában is jól bizonyítja, hogy
milyen tôkéletesen kiegyensúlyozott tipussal gazdagitotta a betütôrténetet Adrian
Frutiger. Az illusztráció Würtz Ádám rajza.

140. »Univers«. (Deberny & Peignot, Paris.) Illusztráció: Monotype, Salfords.

Az »Univers« groteszk, amely Adrian Frutiger alkotása, ma már majd minden fény-
szedö berendezésnek, betüôntôdének, ólomszedogép rendszernek alaptípusává és
szinte már a tervezô életében klasszikus betütípussá vált. Az Univers, amelyet Fruti¬
ger huszonegy, különbözö változatban tervezett meg, minden változatát 10—12—14
fokozatban készítették el a betüôntôdék. A méretfokozatok variációját a fény-
szedoberendezések tovább bôvitették.

141. A 120. lapon már bemutatott »Normal« kôvér változata. Az ívelt vonalakat a vonal-
torkolatokban elvékonyították. A hegyesszögekben találkozó egyeneseket bemetszet¬
ték (M, V, W). (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció: az Editeur
Fernand Hazan Peinture Moderne címü kiadványának címlapja, Manet Flótázó
fiújával és Mondrian kompozíciójával.

142. A »Semplicità« az 1930-as évek elején keletkezett. Magán hordozza azokat a formai
és technikai hibákat, amelyek a keletkezésének idopontjában divatozó lineáris tipusok
ismertetöjele volt. A hegyesszögü vonaltalálkozásoknál a betü kihegyezettsége zava-
rólag hat, de arányait illetöen nines megoldva sem az s, sem a t, sem a g, sem az /
betü. (Società Nebiolo, Torino.) Illusztráció: A vörös alakos görög vázák egy típusa
az i. e. VI. századból.

143. A »Gill Sans Extra Bold Titling« lineáris típus, amelynél meglepö a tudatosság, aho¬
gyan a vízszintes összekötö vonalakat jelentösen vékonyabbra vették és nem is egy-
formán, mert az Л-nál vékonyabb e vonal, mint a Я-nál, s az is helyes, hogy a B, C,
D, G, R, S betüknél »megmozgatják« az ívelt vonalakat. (Monotype Ltd., Salfords.)

144. A »Kompakt« lineáris antikvát egy XIX. századi reklámtípus nyomán metszették újjá.
Szerkesztettsége és rajzi egyenetlensége ma már nem elégíti ki sem ízlésünket, sem
technikai kivánalmainkat. A betük folthatásának aritmetikája különösen a nagybetük-
nél feltünö. Az A, az M, N, V, W tômôrsége mellett a többi betük kisebb értéküvé

515