IV. KLASSZICISTA ANTIKVÁK

48. Csehszlovák betümüvészek alkotása a Giambattista Bodoni eredeti típusának újra-
metszése, amelyet »Empiriana« néven hoztak forgalomba. (Grafotecha. Prahna.)

49. »Bodoni antikva.« (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció: Girard Aud
ran, Raphael dicsôsége. (XIII. század közepe.)

50. Giambattista Bodoni arcmása. Egykorú rézmetszet.

51. A klasszicizmus nagy egyéniségének, a pármai G. Bodoninak a mai napig felülmúl-
hatatlan típusa (Bauer’sche Giesserei) Illusztráció : Részlet egy eredeti Bodoni kiad-
ványból (Parma, 1793), és egy XIX. századi típus számjegyei.

52. A Bodoni antikva keskeny változata. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.)
Illusztráció: Jana Piotra Norblina rajza. (1790.)

53. »Bodoni félkeskeny, kóvér antikva.« Jól oldották meg a betük megkovérítését és a
segédvonalak mérsékelt megvastagítását. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.)
Illusztráció: Betüöntöde a XVII. században. Egykorú metszet. Schweiz.

54. A »Falstaff« a Bodoni antikvák formái alapján jött létre, de az alapvonalak megkovérí-
tése és a segédvonalak túlfínomítása folthatásában dekorativ, valójában torz betü-
formát eredményezett. A XIX. század derekán ezzel a »reklám«-betüvel kezdödött a
nyomdabetük évtizedekig tartó elkorcsosftásának folyamata. (Monotype Ltd. Lon¬
don.) Illusztráció: Reich Károly rajza.

55. Justus Erich Walbaum antikvája és kurzivja. A kellemes formájú klasszicista tipusok a
Didot túlfinomított, konstruált betüinél statikusabbak és olvashatóbbak. (D. Stempel,
Frankfurt a. Main.) Illusztráció; Benjamin Vautier rajza Immermann »Oberhof«
címü müvéhez. (1869.)

56. Aldo Novarese és. A Butti terve a »Normandia«. Az elöbbiekben bemutatott Haas-féle
keskeny antikvánál rajzosabb és olvashatóbb forma. (Società Nebiolo. Torino.)
Illusztráció: Rézmetszet a XVIII. szàzadból.

57. »Kóvér antikva« és ugyanennek kurzivja. Tervezpje: Johan Christian Bauer, alapitója
a róla elnevezett betüôntôdének. (Bauer’sche Giesserei.)

58. Ambroise Didot geometriai pontossággal formàlt, elökelö, hideg hatású antikva nagy-
betüi. Deberny & Peignot, Paris. Illusztráció: Fametszet (XIX. sz.)

59. A németalfoldi Justus Michael Fleischmann antikva tipusa a klasszicizmus »rézmet-
szetes« betüváltozatait képviseli. Érdekes azonban, hogy az a, b, d, h, i,j, k, l, m, n,p,
r, t betük felsö része még a reneszánsz antikvák formáinak nyomait mutatja, és az is,
hogy tipusainál a betüvégzodéseknek háromféle változatát figyelhetjük meg. (H,A,E).
(Ludwig & Wagner K. G. Frankfurt a. Main.) Illusztráció: Korabeli kézi betüöntö
készülék.

60. A Hans Bohn által tervezett »Mondiah-antikva rokon a Reiner Imre »Corvinus«-à\al.
Az alap és a segédvonalak közötti külônbségeket, túlzott finomításokat (amelyek
Reiner tipusainál úgy jelentkeztek, hogy az alapvonalak, a segédvonalak, a betütalpak
és betüfejek háromféle vonalértéket képviseltek) elkerülte és a segédvonalakat erö-
teljesebbé tette. (D. S. Stempel, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: autógumi müszaki
rajza. (Pirelli).

61. R. Hunter Middleton tervezte a »Ludlow Eden«-t. Arra törekedett, hogy mind a nagy-
betük, mind a kurrens betüsor optikailag kifeszített szalag hatását keltse. (Ludlow
Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: mikro-fotográfia.

62. A »Ludlow Eden« kôvér változata. Tervezöje: R. Hunter Middleton. (Ludlow Typo¬
graph Co., Chicago.)

63. Az »Amatio-t Georg Trump tervei alapján metszették. Trump típusának kurrensei,
de különösen nagybetüi igen átgondolt konstrukció eredményeképpen jöttek létre.
Bizonyítékai annak, hogyan lehetséges egy olyan betühagyományt, amely a jelenleg
technikai kovetelményeknek már nem felel meg, úgy újjáalkotni, hogy az olvasható-
ságnak, a technológiai kovetelményeknek és a modern betüesztétikai kívánalmaknak
is megfeleljen. (C. E. Weber, Stuttgart.) Illusztráció: Picasso: Paul Eluard arcképe az
» Anthologie des Écrits sur Г Art« címü kiadványból.

510

MODERN ANTIKVÁK

64—65. Walter Diethelm »Diethelmo-antikvája. Nyugodt vonalritmusú, egyenletes hatású
betü. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció: nyomdamühely a
XVI. és XVIII. században.

66. A Diethelm antikva kurzivja, melyet Caslon kurzivjainak nyomán, de a modern
tipográfia esztétikai és nyomtatástechnikai elveinek megfelelöen alkotott újjá. Ki-
tünö a betük duktusa, az alap- és segédvonalak mértéktartó aránya. Szépek a rajzos
kezdöbetük is. (C. E. Weber, Stuttgart.) Illusztráció: Aristid Maillol rajza.

67. A »Trump mediäval« a mai kor klasszikus antikvája, amelynek nyilt, egyenletes, világos
betüképe a legkisebb fokozatokban is jól nyomtatható és olvasható. (C. E. Weber)
Stuttgart.) Illusztráció: az Orion csillagképe Wilhelm Waetzoldt Du und die Kuns,
címü müvébôl. (Deutscher Verlag, Berlin.)

68. Hermann Zapf »Palatino«-ja a széles tollvonású reneszánsz betük kôrébe tartozik,
Jellemzöje a finomabb és erösebb vonalváltakozások mértéktartó osszehangolása.
(D. Stempel, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: August Rodin — Akt.

69. Jan van Krimpen »Romulus« antikvája és ugyanennek betüpárja a »Romulus«-kurzív,
amely nem egyéb, mint egy diagonális antikva. (Joh. Enschedé en Zonen, Haarlem.
Illusztráció: Szász Endre rézkarca.

70. A »Dominante« nagybetüi ugyanúgy, mint a kurrensek szalagként alkotnak betüsort.
A betük közötti tér összehangolt, az egymáshoz közel hozott alap- és segédvonalakkal.
(Ludwig & Mayer, Frankfurt a. Main.) Illusztráció: Kass János rajza.

71. Hermann Zapf »Melior«-ja. E típusse' Zapf a részben klasszicista, részben reneszánsz
karakterü betü szintézisét hozta létre. A betük nyílt, világos képe, lendületes vonal-
vezetése jól olvasható és esztétikus hatású. (D. Stempel, Frankfurt a. Main.)

72—73. Georg Trump »Delphim-je az írásos és a konstruktiv betüformák szintézise. (C. E.
Weber, Stuttgart.) Illusztráció: fametszet a »Bergomensis Jacobus Philippus« címü
müböl, Lorenzo Rossi, Ferrara (1497), és ókori görög cseréptál részlete.

74—75. F. Ganeau » Vendôme« antikvája. E betüsor — római kapitálisokra emlékeztetô —
kiegyensúlyozottsága mellett figyelemre méltó, hogy ugyanezt a stabilitást sikerült a
tervezönek biztosítania a kurrenseknél is. A kurrens betük vonalvezetése a reneszánsz
hagyományokon, formákon épült fel, amelyet nagyon jól hangsúlyoz az a, b, d, h,
k, l, p, r stb. kezdövonala és a b, c, d, e, g betük lendületesen vékonyodó-vastagodó
vonalritmusa, amely a ferde tolltartásból ered. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztrá-
ció: Szász Endre tollrajza. (Richard Wagner.)

76. François Ganeau »Vendôme«-antikvája. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztráció: Fran¬
çois Ganeau betükompozíciója

77. A »Vendôme« kôvér kurzív változata. Eröteljes hangú reklámbetü. Erénye (ami az
antikvák, kurzívok megkovérítésénél ritkán sikerül), hogy a karakter megtartása
mellett sem bomlik meg a betüsor duktusa, az alap- és segédvonalak aránya. (Fonderie
Olive, Marseille.) Illusztráció: Reich Károly rajza Kormos István A muzsikás kis-
malac címü mesekonyvéhez.

78. A »Vendóme« antikva kurzív párja; Ugyanúgy, mint az antikva, a legkorszerübb
betüesztétikai és nyomástechnikai jellegzetességeket hordozza, de ugyanakkor a
klasszikus betühagyományokat idézi. (Fonderie Olive, Marseille.) Illusztráció:
Würtz Ádám rajza Walter Scott Rob Roy címü müvéhez.

79. Oldfich Menhard »Figurai«-ja. Menhard a csehek nemrég elhunyt betümüvésze.
Ezzel a típussal klasszicista oklevélbetüt elevenített fel. (Grafotechna, Praha.) Illuszt-
ráció: Würtz Ádám: Anya és gyermeke.

80— 81. Adrian Frutiger »Méridien«-jénél a »betücsészék« (a kerek rajzú betüknél pl.
ó, c, b, a körvonalak által határolt belsö felület) egyensúlyban állanak a betüközök
duktusával. Felépítése nem hordoz egyetlen egyenes vonalat sem: a vonalak könhye-
dén domborodók, ugyanígy a talpak is. Hogy a típus egységesebbé váljon, elhagyták
a hurkokat és a ki^betük »rajzosságát«. A nagybetük és a számok rnérete kisebb, mint
a »hosszú« felnyúló betük magassága. (Deberny & Peignot, Paris.)

511