latú nyomdabetü. (Monotype Ltd., Salfords.) Az illusztráció: Augustus császár korá-
ból származó római kori vízvezeték a spanyolországi Segoviában.

14. A Walter Brudi tervei nyomán metszett »Brudi-Mediävah-lai a római kapitálisok és a
reneszánsz típusok szintézisét hozták létre. (H. Berthold, Berlin.) Illusztráció: W.
Brudi rajza.

15. A »Venezianaa-i XV. századi velencei nyomdabetük nyomán metszették. Hullámzó
vonalritmusa a díszíto müvészeteknek barokkba hajló stílusváltozását követi. Jellem-
zöi a gömbölyded formák, az ívelt vízszintesek és függölegesek, a hullámos vonalú
betütalpak és fejek (Grafotechna, Praha). Illusztráció: Botticelli rajza Dante Isteni
izínjáték c. müvéhez.

16. A » Veneziana« félkóvér változata. A mainzi Joh. SchöfFer 1518-ban nyomtatott
konyvcímlapjának típusa rokonságot mutat az új cseh betüvel. (Grafotechna, Praha.)
Illusztráció: fametszetes könyvcimlap. Frobenius, Basel, XV. sz.

17. Aldo Novarese »Garaldusá«-val a velencei Nicolas Jensort és a francia Claude Garamond
antikva típusainak szintézisét hozta létre. (Società Nebiolo, Torino.) Az illusztráció
Pieter Brueghel: A müvész és a kritikus címü tollrajza. (1565 körül.)

18. A Jan Tschichold által tervezett »Sabon« az elsö betütípus, amelyet kézi szedéshez,
egyes betüket öntö Monotype szedéshez és soröntö szedógépekhez egyaránt alkal-
mazhatnak. (Monotype Ltd. Salfords, Linotype Ag. Frankfurt a. Main, D. Stempel
Frankfurt a. Main.)

19. A »Dante« és a »Zeno« tipusokat Giovanni Mardersteig a világhíres veronai betüter-
vezo-tipográfus müvész tervezte — eredetileg — saját mestermüvei számára. Az itáliai
kéziratok és osnyomtatványok nyomán tervezett tipusokat a Monotype Ltd. Salfords
hozta forgalomba.

20. A Monotype »Garamond« típusának alapjául a betüsor újjáteremtóje F. W. Goudy, a
genfi Akadémia nyomdászának és betümetszojének, Jean Jannonnak típusát válasz-
totta. Jannon a maga betüit 1621-ben metszette, feljegyzései szerint Garamond eredeti
típusa nyomán. (Monotype Ltd. Salfords.) Az ornamensek: eredeti velencei minták
alapján metszett arabeszkek a Monotype mintakônyvébôl.

21. »Garamond antikva és kurziv». A metszeteknél R. Hunter Middleton betümüvész
tekintettel volt a Ludlow .soröntö ôntôgép technológiai módszerére. E betüsor kevésbé
»irott« rajzti a Garamond eredeti változatánál. Kurzívja is nyugodtabb hatású, mint
a torténelmi elokép. (Ludlow Typograph Co., Chicago.) Illusztráció: Hans Baldung
Green rajza (XV. sz. elsö feie.)

22. Robert Granjon — a jeles reneszánsz betümüvész — a »Garamond kurzív«-val egy
teljesen új betüformát alkotott, amely sok írásos jelleget hordoz, formai gazdagságát
kevés nyomtatott betü múlja felül. (Bal oldalon a Neue Didot Schriftgiesserei és a
Monotype Ltd. Garamond kurzívja, jobb oldalon a D. Stempel, Frankfurt am Main
Garamond iniciàléi.)

23. Garamond antikva. (Monotype Ltd., Salfords.) Alul: részlet egy eredeti Garamond-
nyomatból. Illusztráció: Claude Garamond. (Kass János rajza.)

24—25. Jan van Krjmpen holland betümüvész »Spectrum«-ja. E szép reneszánsz antikva
statikus verzálisaival és klasszikus szépségü kurzívjaival tünik ki. (Monotype Ltd-
Salfords és John Enschedé en Zonen, Haarlem.) Az illusztráció Kass János rajza
Cervantes Don Quijote címü müvéhez.

26. Hermann Zapf római kapitálisok és a Sixtus-kápolna feliratainak tanulmányozása
után alkotta a »Michelangelo«-t. Nem utánozta a régi alapformákat, hanem újjáalkotta
azokat. (D. Stempel, Frankfurt am Main.) Illusztráció: Michelangelo falképe a
Sixtus-kápolnában. (Róma, 1508—1512.)

27. Hermann Zapf »S¡stiná«-jiA is a klasszikus római kapitálisok és a Sixtus-kápolna
freskóinak feliratai nyomán költötte újjá. (D. Stempel, Frankfurt am Main.) Illusztrá.
ció: Michelangelo falképe a Sixtus-kápolnában. (Róma, 1508—1512.)

28. »Piantina antikva. A XVI. sz. elsö felének holland eredetü nyomdabetüje, a hires
Christoph Plantin officina típusa. (Az új vàltozat tervét F. H. Pierpont készitette.)
(Monotype Ltd., Salfords.) Az illusztráció: Az antwerpeni Christoph Plantin (1514—

1589) arcmása. (Rézmetszet.)

29. Plantin antikva kurzrVja. (Monotype Ltd. Salfords.)

508

30. »Tótfalusi antikva«. Magyarorszàgon csak 1955 után vált lehetôvé, hogy megalkossák
az elsö olyan betüsort, amelynél már figyelembe vették a magyar nyelv ortográfiáját, és
azokat a formai és technikai kôvetelményeket (ékezetes kis és nagybetük, kettös
hangzók stb.), amelyek elofeltételei a kellemes hatású és jól olvasható magyar nyomda-
betünek; Az új típus Gábor Pál betümüvésznek és a Betüöntöde kollektívájának
müve. (Elsö Magyar Betüöntöde, Budapest.) Illusztráció: Tótfalusi Kis Miklós

Amszterdamban nyomtatott betüminta lapja. Kass János rajzával.

31. Minister-Antikva. (Tervezöje M. Fahrenwaldt.) A harmincas években alkotott rene,
szánsz jellegü típus, sok tekintetben kiegyensúlyozatlan. A szépen megoldott nagy¬
betük közül is akad kifogásolható (С, fV, Y), de még inkább a kurrensek között,
amelyeknél a korai típusok kezdetlegességeire utalnak a néhol vizszintes, néhol dia-
gonális fekvésü betüfejek és talpak. (VEB Typoart, Dresden.) Illusztráció: Tadeusza
Kulisiewicza rajza. (1959.)

32—33. A kurziv betüformák változatai. (XV—XX. század.)

III. BAROKK ANTIKVÁK

34. Nicolas Cochin kurzívja, amely ugyanúgy, mint az antikva-változat, természetes
karaktere ellenére sem veszítette el egészen kézírásos jellegét. A keretdíszt Fourier
le Jeune (1742) eredeti mintái nyomán a Ludwig & Mayer betüöntöde hozta forgalom¬
ba a Cochin típusokkal együtt. Illusztráció: Abraham Bosse rézmetszete (1680),
H. Delaborde: La Gravure címü müvébol.

35. Nicolas Cochin, a XVIII. század neves grafikusának antikvája. E típust a frankfurti
Ludwig & Mayer és a párizsi Deberny & Peignot betüôntôdék hozták forgalomba.
Illusztráció: IV. Henrik arcmása. Thomas de’Leu müve.

36. A Pierre Simon Fournier által tervezett betük ismertetöjelei az elöbbi korszak antikvái-
nál alkalmazott keresztvonalak finomítása és meghosszabbítása, és a betütalpak és
fejek megváltoztatása. Kisbetüi részben még a reneszánsz antikvák jellegzetességét
mutatják. Betüinek rajza merev, a formák kevésbé kerekek és nyitottak. Típusai
Bodoni elött az utolsó nyomdabetük, amelyek még emlékeztetnek a reneszánsz nyom¬
dabetük formáira. (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Augustin de Saint-Aubin,
J. Ph. Rameaut ábrázoló rézmetszete Caffieri festménye nyomán. (1760.)

37. Fournier kurziv nagybetüinek rokokó változata. (Deberny & Peignot, Paris.) Illuszt-
ráció: Androuet de Cergeau: ornamensekkel díszített váza. R. Comte rajza (H. Dela¬
borde : La Gravure címü müvébol.)

38. William Caslon antikvája. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein.) Illusztráció:
Würtz Ádám rajza.

39. A Casfo/i-antikva kurzívja.. (Haas’sche Schriftgiesserei, Münchenstein, Schweiz.)

40. »Leipziger antikva« A VEB. Typoart drezdai betüöntöde hozta forgalomba Albert
Kaprnak ezt a típusát, amely a hagyományok és a modern grafikai szemlélet szintézise
a betüírás fejlôdése során.

41. John Baskerville antikva típusa. A barokk és a klasszicista nyomdabetük jellegzetes
átmeneti típusa. Kiegyensúlyozott, tisztult formái miatt ma is széles körben alkalma¬
zott könyvbetü. (Deberny & Peignot, Paris.)

42. A Life típust a Time New Roman nyomán hozta forgalomba a Haas betüön¬
töde antikva, kurziv és félkóvér változatokban.

43. A »Times New Roman« típus, amelyet Stanley Morison 1932-ben a londoni Times
részére tervezett. Szoros duktusú típus, részben a reneszánsz antikva, részben pedig
a klasszicista antikvák formáit hordozza. Jeliege ennek ellenére semleges. A hegyes-
éles talpvonalkák nyomtatástechnikailag, különösen rotációs gépen csak jó minoségü
papíron reprodukálhatók kifogástalanul. (Monotype Ltd. London.)

44. Stanley Morison »Times New Roman kurziv«-ja. (Monotype Ltd. Salfords.) Illusztrá-
ció: Reich Károly rajza.

45. A torinói Aldo Novarese új antikva típusa a »Magister«, amely a legjobb barokk antik¬
vák korszerüsített változata. Szöveg és reklámbetüként egyaránt kitünöen bevált.
Illusztráció: Victor Vasarely képkonstrukciója.

46—47. A »Concorde«. G. G. Lange típusa. ökonomikus rajzával szintézist teremtett a
tervezö a takarékos térfoglalás és a jó olvashatóság között.

509