A BETÜTÁBLÁK LEÍRÁSA

I/II. VELENCEI ÉS RENESZÁNSZ ANTIKVÁK

1. Reiner Imre, a Svàjcban élô magyar származású betümüvész a római Traianus-oszlop
Iábazatán levo köbe vésett kapitàlisokat vette alapul ennél a rajzoit betüsornál.
Jellemzöi a betütalpak és fejek lágy hajlatù végzodései, az alapvonalak és a segéd-
vonalak közötti enyhe àrnyalati külônbségek (amelyek a betüket elòlró lapos ecset
tartásából erednek).

2. Max Caflisch nColummá<'-¡a is a Traianus-oszlop feliratának betüsorai alapján jött
létre (Bauer’sche Giesserei, Frankfurt a. M.) Az illusztráció H. G. Joli rajza a Photo¬
graveurs Rénuis, Paris részére.

3. F. H. Ernst Schneidler »Schneidier Mediävah-ja az ókori Róma kapitális Irástfpusának
finomított, s igen kellemes hatású változata (Bauer’sche Giesserei, Frankfurt а. M.).
Az illusztráció Michelangelo tollrajzai egy szoborcsoportozathoz.

4. Aldo Bovarese »Augustae«-ját is antik példák nyomán konstruálta (Società Neibolo,
Torino). Az illusztráció Jan Gossaert ceruzarajza a római Colosseumról (1509).

5. Emil Rudolf Weiss » Weiss antikvd«-ja (Bauer’sche Giesserei, Frankfurt а. M.).

6. »Раппопа antikva — Zigány Edit magyar betütervezö velencei típusok nyomán al-
kotta ezt az új magyar nyomdabetüt. (Betüöntöde, Budapest.) Illusztráció: Ismeretlen
francia müvész metszete (XV. sz.)

7. Eric Gill »Perpetua« típusa. (Monotype Ltd., Salfords.) Illusztráció: Ismeretlen mü¬
vész rajza (XV. sz.)

8. Stephenson, Blake & Co. (Anglia) » Verona« tipusa. A korai velencei könyvbetük
alapján tervezték. (Betüöntöde, Budapest.) Illusztráció: reneszánsz architektura

9. A »Poliphius«-t 1923-ban metszették újból Griffo eredeti típusa alapján. Kurzív betü-
párjaként Ludovico degli Arrighi írott típusát metszették nyomdabetüvé és Antonio
Biado reneszánsz betümüvész után nevezték el. A »Biado« igen szép kurzív betü, amely
nemcsak a »Poliphilus« kiegészítoje, hanem onálló szövegek szedésére is alkalmas.
(Monotype Ltd. Salfords.) Illusztráció: I. Badius nyomdász emblémája.

10. A Monotype »Bembo« típusát egy Aldus Manutius officinájában használt Francesco
Griffo által rajzoit típus mintájára metszették, amely 1495-ben Pietro Bembo, az ismert
humanista és késôbbi kardinális De Aetna ad Angelicum Chabrielem liber címü
munkájához alkalmaztak elöször. Az illusztráció: fametszetek az Ordonnances de la
Prévôté des marchands de Paris címü müböl. Alkotója Anthoine Vérard az 1500 körüli
évek párizsi kalligráfusa és miniátora.

11. A »Bem¿!)«-antikvához Alfred Fairbank tervezett kurzívot. Típusát finoman folyó
duktus jellemzi. (Monotype Ltd. Salfords.) Illusztráció: A. Dürer tollrajza.

12. A »Centaur« alapjául a Nicolas Jenson által 1480 körül metszett antikva betü szolgált.
Az új változatot Bruce Rogers tervezte. A hozzá tartozó kurzivák Arrighbinek 1524-
ben készített betüire vczethetök vissza. (Monotype Ltd., Salfords.) Az illusztráció
Leonardo da Vinci rajza, Francesco Sforza emlékmüvének terveihez (1500).

13. Felice Feliciano veronai kalligráfus (1463) eredeti betüsorai nyomán tervezték és
metszették a »Felix Titlingu-et, amelynek egyes betüjelei jól megoldottak, egyesek
azonban (például a D, К betük) túl szélesek, mások kicsire méretezettek. Az alap-
és segédvonalak duktusa sem kiegyensúlyozott. Egészében mégis klasszikus hangu-

507