Qonfitranr'Dño mifcöit nus :
lia ritte filtje Ipmimì, Ut fatti
finit laitOte:i annñrintt opa ri
tarioitt,Qm itftmûüt mart in
fariftte opntionf iitaquie mul
'uiíttüt opa Diti: tt mirabilia riu
DoX)ìnt tt ttmt fptrtt^jtrtllf
ti fiit Burine riue HfmUmt ufi
tt trimtDimt ttf® ab abifloe : a
in malie talttfttbat, turbati I
fiint fimi Arine :tt ontme fapii
uotata eft,©(t dantmttriit ab ì
tribularmf: ttbrnttrifitatibb t
me.eft ftamitjttrilam tute iti
lutriit Burine ritte. e(t Itteri fu
?
к
Majuszkulákkal ékesített
textùra-tipus Johann Fusi és
Peter Schöffer 1457-ben
kiadott Psalteriumàból
A tiìloldalon egy lap
Johannes Gutenberg
negyvenkét soros bibliájából
A XIV. szàzad könyvbetüje a textura és a misszálé. A textúra neve a latin texere =
szóni igéból származik (textúra = sürü szôvésü anyag). A misszálé rokontövü a missza
■v.
(mise) szóval, tehát olyan betüt jelöl meg, amelyet különösen teológiai és liturgikus
kônyveknél alkalmaztak.
A gótikus irás eddig jelzett sajátosságai a textúrában érik el kiteljesedésüket. A függo-
leges betütörzsek szorosan egymás mellett »szorulnak«, a kerekdedség, a hajszálvonalak
eltüntek, ehelyett rombusz alakú fejek és lábak jelennek meg az írásban, amelyek révén
a betük összeköthetok. A betük fejénél és lábánál végig a sorhosszon két rombuszlánc
ilunptrpiagus m ñpúmiipfnn.
ШЬаппеа epoßolua ttmongtüfia
a enfio eitdue atq* mirdue • tn omo
morte DiUdraniaobmùi bßbitua b
ut in ста fupra práue raro rmimbe-
m tt aD aumn аШагт foli raatmu
propóam гоптшюаІГа : ut quero
trotetto Dimani ab arapltfura ungi
nttatie afouetm : mû aD orònDimtB
oteginerottaoimt. lio itatp turn
gtopm onburo ai ì аШгоошшп
I to teiffi in pattmroe rabilara braut*
Ф turtfüium-iUttab tobé apotaltpba
1 pttoömfa trfmbihit bau ш ргііш^
pio taooroa ib êltbti gmeOroa iurot*
rupbtaie ргіарш ptrotac ita eoa im
nmupnbtüa finia p rorginê in apotro
lipbtTODtmbimme. igolû alpba
к onninö ft finia. fjtr tû mfiannra-b
fiama ûqjomfflr ftoi Dirai гдгсШоіиг
atropntrororotatieifpbtfb attorni
lia DtümDit ina fiotoim Cqraiturc fue
lotunuoratroimr, spina nùbibtt fpt
mû • ora a Dolore rotuna öd* tftra
œfrûa comiptione tamia notot ato
«d. iui? omf fciptute Ddpotoo tiri
Шт «Dinaro uro a nobia p fmgula
no едогаЬп nefrimto mfiraDi trine
cium roUotaum quetmbua I abana
tatoua • et dio roagißroi Dodnna firn
umir. i§cpl№ptogn$.^irapfbltr
ftpomltpùajró' mljanw* soli.
^ fkjtaiîpûa urto tró
mquàDeùititoOf*
palato fiaos (ouie
una qut ormar fro
tt oro :erii grafica*
un minto pràffto
hmflnßimnnmptr
btbutt «Do to «йгоюпш tocto m
to qufctop otDiUjrariiqmlegtt *qut
iDtt vtbajpbeie tmiuaietfuar i
к tropo toi
floÇnaea
У
ШЛО
. ì que
in аралішш oobro i pm ab
го qui to i oro temi qui omtuma i :
ttatomralpimibueflmslintoto
ni tino tontr» a ñuto rato» 4 efi tema
fiäüapmogramiarotßtuorüft pnro
opa regó tmcqiuDilmt noe tt latrò
troa i rotane nriaroi angumr Tuo i
feit noe regnò * fambotea Dro \ pn
toonjn gto tt mqmmnnn feula feu-
loro araerafro otturai rodatola: et.
oitrint ш oronia oculuart qui tu pro
ptrommt. rò tut plágmt Гг top euro
orato tnbua tracraà arai /¿до toro
alpto i о : piimtpro et toua-Dint Do»
mutue trae qui! i quietat ч 4 otturo
tua eü omqmtne. igu ioömue fia»
tec tròtr i pemopa i tubulattonn re*
pno et pstttuna m mßo ibetoròa t ш
tola qajptUatur parò ttroa ргоріш
boro Deiitttoraomûttoto, /fui mlpi'
neu iu Dominio Di eri auDtui prò rat
Domn magnani tante tube Dttrotie.
lltooD tròtafiuibem libro : i mute it*
prou eotiftia epbto et ûntme ^ щда»
roo г ròiaute i farina i ptnlatàpbte
e laoDineiddùlua torarat uiDmra
ootera q loqutbatmmLpt cóuettoa
mDi Oqróra onDtlabra autori i mt
Dio (èptent Oodabtoq auroro ftmiR
filio trotóme utotú poDttert póndú
ao matntllae roña auto. jLapue
ato eme et capito cerò onDtoi tatup
lana atoan otupnt*. ф orali tuia'
orap fiamma tgraari poee of fui»,
leo aun fai to bau i пшшш atoenti
fo oro totuo oropooi aquau mul
сашшп babebat 1 Deitoa toa fitllaa
ftptera. jítDt oteo* glaDtua uraqi
am erari epbacn fiaóea a? fi cut loi
(uttt fu omute toa. tt cu uiDidtui eù;
Al
’Orj