A római Traianus-oszlop felirata
(U4).

A római feliratok betüi,
a latin betü azóta is
felülmúlhatatlan, elôképei
világos és határozott ritmusú
körvonalat mutatnak

\

I

I

2. A római kvadrátírás. Az alapformák változása írástechnikai okokkal magyarázható.
Az írásnál használt széles tollhegy vízszintes tartása alakította ki a betüformákat.
A betük szélesek, a jelek által elfoglalt feliilet formája egyes betüknél közeledik a négy-
zethez. Az alap- és segédvonalak közötti külônbség jelentôs. A betük izoláltak és több-
nyire egymagasságúak. A szerifek (betütalpak és fejek) többnyire egyenes vonalúak.
de gyakran hornyoltak is. A sortávolság betümagasságnyi vagy valamivel kevesebb.
Az írásjeleket még nem ismerték. A szavak szókoz nélkül következnek egymás után
vagy pedig igen csekély térkôzzel.

3. A rusztika elnevezés »durva írás«-t jelent (a latin rusticus = parasztos, durva, bár-

26

ш^ауаетдеДИ

F E R.V ТЖШІЯ

O T-х V V ИШ 0\-?4

;v^^Nfy\ÉALT!TVDi N!S

MLF'A* S ITE GE ST¥S

dolatlan). Az alapformákat megorizték, de az íráshordozó anyag által kívánt változtatások
jelentékenyek. A széles írótollat élével majdnem függölegesen tartják, ezáltal a függóleges
vonalak vékonyak, a keresztvonások pedig vastagok. A kerek betük (В, C, D, G, O, P,
Q, R) ívének vastagítása alul és fölül tôrténik (nem oldalt kôzépen, mint a kvadrát-
írásnál). Jellemzôje a betüfejek és betütalpak átformálása, a keskenyedô duktus, a sor¬
távolság kb. fél betümagasságnyi vagy valamivel kevesebb, s az, hogy a keresztvonás
nélküli B, F, L sokszor magasabb a betüsor átlagos magasságánál.

4. Római kurzív. A mindennapi gyakorlat írása. Változatai a XIII. századig haszná-
latosak voltak. A betük enyhén döltek, felsö és alsó kinyúlásaik lekerekítettek, részben
egymáshoz kötöttek, futólagos jellegü, nehezen olvasható duktussal bíró irás.

A kurzív nevét a latin currere = sietni igébôl nyerte. (Ebbôl a szóból származik a
»kurrens-írás« is.) Ez valójában a gyorsan írható, a mindennapi gyakorlatot szolgáló
írástípus volt. Eredetileg e fogalom az összes folyóírásokat jelentette. A betütörzs doit
helyzete a kurzív írásnál lendületesebb, gyorsabb írást tett lehetôvé. A betük kônnyedén
jobbra dôlnek és gyakran egymáshoz kapcsolódnak. A kurzív betü duktusa markàns
szólcépet eredményez. Leggyakrabban keskeny tollheggyel, ferde tolltartással írták.

Az irás eiterjedése Európában

• MOSZKVA

• KIJEV

_• PRÂGA

* Г-..

,'V~

BELGRAD

TANTINÁPOLY

Egÿiptomi iras
Fôniciai iras
Görög irás
Római irás
iSzláv irás

27