» . Héber kvadrátírás, Habakuk
, . 1 ' . - _, . . . . л.. . * I próféta kézirásos tekercséból
4^*1 Чмд -¡U'V WU1 (,, v„
. TUrMJ ЩИГИ *QOH TJMiy ЛѴ7» YW
■К- iTl/Aw |*Л «I#»* ІДЗР^ЭМ ilo «í«t
t®S\s2T мѴуі »J1 lyo* “рл» *tA3 ^
M^*n- цѴѵд WY |íüii tj^na w fliyt
vaчча tjV»v ѴД1 íiahav tun
оѵч o1*' тзѵзѵчѴ«
/4 Magyar Tudományos
Akadémia konyvtárában örzött
¡in. Kaufmann Haggadah
еду ìapja;
késâi héber kvadrátírás
(XI У. vagy XV. század)
^eggguçmnrv«
II. A GÖRÖG ÍRÁS KIALAKULÁSA
Л
alef
A
alfa
Q
béth
fr
bèta
А
gimel
Г
gamma
dalel
Л
delta
а
he
È
epszilon
ZT
zajin
z
dzéta
Jf
chet
0H
èia
и
tet
ѳ
/ fl
théta
f
7
Vi
Wj
V
jod
kaf
lamed
mem
nun
s\
VA
Гм
N
iòta
kappa
lambda
mii
nii
szameh
n
kszl
О
J
ajin
pé
rés
О
гп
omikrun
Pi
rho
7V
sin
£
szigma
T>
tau
т
lau
т
%
V
а
üpszilon
phi
к iti
pszi
omega
A föniciai hangirás és a görög
írásjelek (i. e. Vili— VII. sz.)
A föniciai írást a görögök az i. e. XI. században vették át. Az irás átvételét megkönnyi-
tette, hogy a föniciai betüjelek — mint fonémák — a görög nyelvvel is »összeillettek«,
csupán a magánhangzóknak és néhány sajátos görög hangzónak megfeleló jellel kellett a
betüsort kiegészíteni.
Gorogország valamennyi városállamának - ugyanúgy, mint társadalmi vonatkozás-
ban — az írásban is megvolt a maga sajátossága. Az írásoknak ez a sokfélesége az i. e.
VII. században megszünt, és a miletoszi irás lett a görög feliratok és könyvek betüje.
A görög irás hordozója a könyv : a papirusztekercs, amelyet az egyiptomiaktól vettek
át. írószereik s az írástechnika is azonos. A görög tekercs-könyvek egyszerüek, dísz
nélküliek, újításuk, hogy a szöveget tagolják. (Egyiptomban minden müvet egy-egy
igen hosszú, 40-50 méteres papirusz-szalagra írtak.) A görögök 6-8 méteres teker-
csekre tértek át, amelyeket »könyvek«-nek neveztek.
Szerették a keskeny, magas hasábokra rótt sorokaf, széles margókkal. Koltemények-
nél, ahol a sorok szélessége adott volt, ahhoz arányosították az írástükor magasságát.
A tekercsek magassága 20 — 30 cm között változott.
A legösibb görög alfabétum már tiszta hangirás, amely mássalhangzókból és magán-
hangzókból áll. A betük magassága egyöntetü, az írásmód egy betíísoros, nem tesz
külônbséget a nagy- és kisbetük (a majuszkulák és minuszkulák) között.
A görög irás típusai :
1. A klasszikus alfabétum (ögörög kapitális irás) az i. e. IV. század ota nem változott.
A betük egymagasságúak, egymástól izoláltak (a betüket nem kötik össze).
2. Ögörög kurziv betü. Az i. e. V. század óta a mindennapi gyakorlat írása. A betük
kônnyedén dülnek, egymással az irás irányában kötöttek (nem izoláltak), néhány lefelé
és felfelé meghosszabbodik.
3. Ögörög unciális betü. Az i. e. III. századból. A betük egymagasságúak, kerekdedek,
egymástól izoláltak.
4. Ögörög minuszkula. A IX. század betüi, egymással összekötöttek, lefelé és fôlfelé
betükinyúlásokkal. Egy-alfabetikus rendszerü, bizánci eredetü irás. A kôzépkorban
ezzel az írástípussal kozvetítették Europa népei számára az ögörög irodalmat.
ЛМП1Г/ДДЕФ
в нѳѳѳтіккіс
г/лгплтосггм
WPRTYVmOO
Ar chai к us görög irás (i. e. VII. század)
21