» . Héber kvadrátírás, Habakuk

, . 1 ' . - _, . . . . л.. . * I próféta kézirásos tekercséból

4^*1 Чмд -¡U'V WU1 (,, v„

. TUrMJ ЩИГИ *QOH TJMiy ЛѴ7» YW
■К- iTl/Aw |*Л «I#»* ІДЗР^ЭМ ilo «í«t

t®S\s2T мѴуі »J1 lyo* “рл» *tA3 ^

M^*n- цѴѵд WY |íüii tj^na w fliyt

vaчча tjV»v ѴД1 íiahav tun

оѵч o1*' тзѵзѵчѴ«

/4 Magyar Tudományos
Akadémia konyvtárában örzött
¡in. Kaufmann Haggadah
еду ìapja;

késâi héber kvadrátírás
(XI У. vagy XV. század)

^eggguçmnrv«

II. A GÖRÖG ÍRÁS KIALAKULÁSA

Л

alef

A

alfa

Q

béth

fr

bèta

А

gimel

Г

gamma

dalel

Л

delta

а

he

È

epszilon

ZT

zajin

z

dzéta

Jf

chet

0H

èia

и

tet

ѳ

/ fl

théta

f

7

Vi

Wj

V

jod

kaf

lamed

mem

nun

s\

VA

Гм

N

iòta

kappa

lambda

mii

nii

szameh

n

kszl

О

J

ajin

pé

rés

О

гп

omikrun

Pi

rho

7V

sin

£

szigma

T>

tau

т

lau

т

%

V

а

üpszilon
phi
к iti
pszi
omega

A föniciai hangirás és a görög
írásjelek (i. e. Vili— VII. sz.)

A föniciai írást a görögök az i. e. XI. században vették át. Az irás átvételét megkönnyi-
tette, hogy a föniciai betüjelek — mint fonémák — a görög nyelvvel is »összeillettek«,
csupán a magánhangzóknak és néhány sajátos görög hangzónak megfeleló jellel kellett a
betüsort kiegészíteni.

Gorogország valamennyi városállamának - ugyanúgy, mint társadalmi vonatkozás-
ban — az írásban is megvolt a maga sajátossága. Az írásoknak ez a sokfélesége az i. e.
VII. században megszünt, és a miletoszi irás lett a görög feliratok és könyvek betüje.

A görög irás hordozója a könyv : a papirusztekercs, amelyet az egyiptomiaktól vettek
át. írószereik s az írástechnika is azonos. A görög tekercs-könyvek egyszerüek, dísz
nélküliek, újításuk, hogy a szöveget tagolják. (Egyiptomban minden müvet egy-egy
igen hosszú, 40-50 méteres papirusz-szalagra írtak.) A görögök 6-8 méteres teker-
csekre tértek át, amelyeket »könyvek«-nek neveztek.

Szerették a keskeny, magas hasábokra rótt sorokaf, széles margókkal. Koltemények-
nél, ahol a sorok szélessége adott volt, ahhoz arányosították az írástükor magasságát.
A tekercsek magassága 20 — 30 cm között változott.

A legösibb görög alfabétum már tiszta hangirás, amely mássalhangzókból és magán-
hangzókból áll. A betük magassága egyöntetü, az írásmód egy betíísoros, nem tesz
külônbséget a nagy- és kisbetük (a majuszkulák és minuszkulák) között.

A görög irás típusai :

1. A klasszikus alfabétum (ögörög kapitális irás) az i. e. IV. század ota nem változott.
A betük egymagasságúak, egymástól izoláltak (a betüket nem kötik össze).

2. Ögörög kurziv betü. Az i. e. V. század óta a mindennapi gyakorlat írása. A betük
kônnyedén dülnek, egymással az irás irányában kötöttek (nem izoláltak), néhány lefelé
és felfelé meghosszabbodik.

3. Ögörög unciális betü. Az i. e. III. századból. A betük egymagasságúak, kerekdedek,
egymástól izoláltak.

4. Ögörög minuszkula. A IX. század betüi, egymással összekötöttek, lefelé és fôlfelé
betükinyúlásokkal. Egy-alfabetikus rendszerü, bizánci eredetü irás. A kôzépkorban
ezzel az írástípussal kozvetítették Europa népei számára az ögörög irodalmat.

ЛМП1Г/ДДЕФ

в нѳѳѳтіккіс
г/лгплтосггм

WPRTYVmOO

Ar chai к us görög irás (i. e. VII. század)

21