A minél gyorsabb irás gyakorlata az írásmód egyszerüsodését eredményezte. A tárgyak,
fogalmak ábrázolása mindinkább egyszerü lett, s a rajzos jelek elvontabbakká váltak.
Az íróanyag (az agyaglemez) és az írószerszám formája kialakította az ékírás rendszerét,
amely függóleges és vízszintes irányban egymás után rótt ék alakú vonások kombiná-
cióiból állott.
A sumér ékírást átvették a babiloniak, majd a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok
során megismerték azt Eló-Ázsia más népei is. Ékírással rogzítették irodalmukat az
ókori Akkádban, Asszíriában a hettiták, Urartu, Szíria és az ókori Perzsia népei is.
Az i. e. II. évezred északfoníciai kereskedóvárosaiban formálódott az ékírás kifejezetten
fonetikus írássá. Ez az irás mai betüírásos rendszerünk egyik ose.
Az i. e. II. évezred kôzepén Eló-Ázsia legnagyobb részében már az egységes formájú
betüket használták. Ebból formálódott a këtàb mërubbâ, a kvadrátírás, amely áítalá-
nosan alkalmazott héber írássá vált, és a zsidók vallásos és világi irodalmában a ma
napig használatos.
Már korán megmutatkozott az az igyekezet, hogy zárt, négyzetes alakot adjanak e be-
tüjeleknek, és hogy az egyes betüket úgy képezzék ki, hogy azok lehetöleg közelebb
kerüljenek egymáshoz. A semita irás mássalhangzós irás volt. A magánhangzókat nem
jelolték.
Az ótestamentumot is eredetileg ezzel az òsi sémi írással írták (amelynél a magán¬
hangzókat nem jelezték és a szavakat nem választották el) pergamenre és papiruszra.
Az i. e. utolsó évszázadokban a Bibliát héber kvadrátírásba tették át. A VII. században
a szent szöveget újból átírták. Ekkor már a magánhangzókat sor alatti jelekkel (punk
tuációval) érzékeltették.
Az alfabetikus irás elemei egyes betüjelek alakjában mutatkoztak már a babilóniai
ékírásban is. Ez az írásmód az i. e. 2500 körül jutott el Szíriába, ahol a babilóniai ék¬
írást leegyszerüsítették, és kialakították a harminc betüjelból álló észak-szíriai alfabetikus
ékírást.
Nagy hatása volt a föniciai betüírás kialakulására az egyiptomi hieroglif-írásnak,
amelyben huszonnégy jel szerepelt a mássalhangzók jelólésére. Az egyiptomi hieroglif-
írás és a föniciai irás ôsszefüggéseit bizonyítja az az írásrendszer, amelyet a Színáj-
félszigeten fedeztek fel egy egyiptomi templom romjai között, a Serábit-el-Hádim-¡
rézbányák kôzelében. A feliratokat 22 írásjellel rogzítették, s e jelek közül nyolc az
egyiptomi hieroglifák és a föniciai betüírásos jelek közötti átmenetet képviseli. Egészen
valószínü, hogy a babilóniai ékírás és az egyiptomi hieroglif-írás elemeinek alkalmazásá,
val formálódott ki a föniciai betüírás, amely huszonkét mássalhangzós jelból áll. A
föniciai irás volt az elsó, amely kizárólag hangjeleket alkalmazott.
föniciai irás
hang/ása
pun irás
4
X4 X
£
3 ;
Л
b
А л
d
АЛ 1
Я
h
ляп
KY)
И’
i 14
IЛ,
z
77 fi
N
h
\)\'Ч
Ѳ
t
ѳес
г
j
V г i
i
к
*1*П
С
1
4//
Wj
m
XXX
4
n
Ilk
$
s
П>
o
»
Ou •
?
P
1 )
r
s
rrr
99
4
rtt?
<1
r
11
w
s
ПЛУ4
x +
t
A föniciai, a pun és az ibériai
irások osszehasonlító táblázata
A kánaáni irás példái
a makkabeusok idejéból való
érmék (i. e. 167)
18
êszak-ibériai
irás
dél-ibériai
irás
ibériai
irás
hangzása
f>PC>D
4 A ñ
a
ЛЛ ) £ X X d e 11 4YÎA V T X X = H N ВИН h Ѳ0Ф ФОН th ЛЧ I Usi K*X к Г Л 1 / w N tJ m Г n OG □ ОѲФ о P Г ЧРГ P иг s XX« XJ Cfd 4 я я r м MA s lljJt jly t AT t ЛАЙ CCI U6Y> ce ДДА du A szíriai Karchemisben lelt, Arias(? ) király idejéból való kótábla felirat (I. e. 900) 19 irais
чХ ^